
Molnár Csaba védõjével, Bajkó Erikával beszélget a tárgyalás szünetében MTI - H. Szabó Sándor
Megismételt elsőfokú eljárás keretében a Nógrád Megyei Bíróság minden vád alól felmentette Molnár Csaba alezredest, az ORFK egykori pénzmosás elleni osztályának vezetőjét. Az ügyész fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős.
Molnár alezredes ellen 2004 februárja óta nyomoz az ügyészség hivatali visszaélés, vesztegetés és államtitoksértés gyanújával. Egy szír pénzváltó titkos megfigyelése közben a Nemzetbiztonsági Hivatal lehallgatta ugyanis Molnár és a megfigyelt telefonbeszélgetéseit, és ezekből arra következtettek, hogy az alezredes értékes ajándékot, aranytárgyakat fogadott el arab kapcsolatától. Az állítólagos ajándékozás 2003. augusztus 20-án történt egy Budapest határában lévő benzinkútnál, a titkosszolgálat azonban csak hónapokkal később tájékoztatta róla az ORFK vezetőit.
Molnár beismerte, hogy a munkáját informátorként segítő szír férfitől egy alkalommal arab édességeket, fa tolltartót és irattartót, valamint egy bizsu karkötőt kapott. Tagadta ugyanakkor, hogy ezeket titkos információkért kapta volna. Első fokon a Fővárosi Bíróság felmentette, a Fővárosi Ítélőtábla azonban eljárási szabálysértések és egy vezető fővárosi bírósági tisztviselő az ügy megítélésének befolyásolására alkalmas nyilatkozatára tekintettel új eljárás lefolytatását rendelte el a Nógrád Megyei Bíróságon.
A megismételt eljárásban a bíróság felmentette Molnárt az államtitoksértés vádja alól. Az ítélet szerint a vád tárgyává tett két dokumentum közül az egyik nem volt titkosítva - tehát nem lehetett azzal összefüggésben titoksértést elkövetni -, a másik titkosítva volt ugyan, ellenben semmiféle adat nem utal arra, hogy abból származó információkat Molnár az arab férfinak átadott volna. Az információátadást egyébként egyik esetben sem sikerült a vádhatóságnak kétséget kizáróan bizonyítania. Az ügyész e vádpont vonatkozásában az ítéletet tudomásul vette, így az jogerős.
A hivatali visszaélés vádjával kapcsolatban a bíróság elfogadta Molnár Csabának azt az érvelését, hogy munkaköri kötelessége volt felvilágosítást adni a tőle segítséget kérő pénzügyi szolgáltatóknak. Nem juttatta jogtalan előnyhöz, sem hátrányhoz tehát azokat, akiknek azt javasolta: ha kétségeik vannak egy tranzakció törvényességével kapcsolatban, tegyék meg a pénzmosásgyanús ügyletre vonatkozó bejelentésüket.
A vesztegetéssel összefüggésben a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ajándéktárgyakat Molnár bizalmas vagy titkos információkért kapta volna, mint azt a vád állította. Az ügyészség legfőbb bizonyítékát, a Molnár és szír társa közti telefonbeszélgetéseket a Fővárosihoz hasonlóan a Nógrád Megyei Bíróság is kirekesztette a bizonyítékok közül, így az elhangzott beszélgetéseket sem Molnár mellett, sem ellene nem lehetett bizonyítékként felhasználni.
Amikor a Fővárosi Ítélőtábla új eljárás lefolytatását rendelte el az ügyben, a bíró leszögezte: rendőrtiszt semmiféle ajándékot nem fogadhat el. A Nógrád Megyei Bíróság - csakúgy, mint korábban a Fővárosi Bíróság - ellenben elfogadhatónak tartotta, hogy egy rendőr hivatalos kapcsolatától "szokásos", a szakértő szerint háromezer forintot meg nem haladó értékű ajándékot elfogadjon.
A vesztegetés és a hivatali visszaélés vádjában hozott felmentő ítélet ellen az ügyész fellebbezett, ezért az ügy újra a Fővárosi Ítélőtábla elé kerül.
|