Annyit már lehet sejteni, hogy az orosz és az amerikai külügyminiszter két lépcsőben képzeli el a politikai megoldást: először a szíriai vegyifegyver-készletekről, a halálos és nemzet közi egyezményekben tiltott mennyiségű méreg „semlegesítéséről” kellene megállapodni. Ezek után lehetne áttérni a korábban tervezett, majd lemondott békekonferencia összehívására a harmadik éve tartó, több mint százezer halálos áldozattal járó szíriai polgárháború lezárására. John Kerry amerikai, Laurent Fabius francia és William Hague brit külügyminiszter hétfőn tovább egyeztet az ügyben, és vélhetőleg a közelgő ENSZ-közgyűlésen is téma marad Szíria.

Ám máris aggodalmat keltett, hogy a The Wall Street Journal tudósítása szerint a szíriai kormányerők egy titkos elit egysége mozgatja a vegyifegyver-készleteket, hogy nehezebb legyen azokat megtalálni. Mintha időnyerésre játszana Bassár el-Aszad elnök is: bár igent mondott, de harmincnapos haladékot kért, hogy nemzetközi ellenőrzés alá helyezze a vegyi arzenált. A szíriai polgárháború menekültjei számára egyelőre kevés reménnyel kecsegtet a helyzet. Legfeljebb abban bízhatnak, hogy bekerülnek a svéd vagy a német kontingensbe, és új jövőt építhetnek valamelyik európai országban. Az Európai Unió egyelőre főleg segélyekkel veszi ki a részét a menekültek támogatásából, közös menekültpolitika – a korábbi válságokhoz hasonlóan – egyelőre nem körvonalazódik.

A jómódú Európába a becslések szerint eddig harmincezer szíriai menekült érkezett, míg Libanonban hatszázezer, Jordániában hétszázezer, Törökországban négyszázezer él. A menekültügyi helyzet súlyosbodása láttán azonban többen az eddigi passzivitás feladását sürgetik. A humanitárius szervezetek Svédország példáját emlegetik: Stockholm szeptember elejétől állandó tartózkodási engedélyt kínál minden szír menekültnek. Az ország bevándorlási minisztere szerint a helyzet tarthatatlan, az utóbbi évek legsúlyosabb konfilkusa zajlik a szemünk előtt, és Európának kötelessége több felelősséget vállalnia. Németországba a héten megérkezett az ötezres szíriai menekültkontingens első csoportja: ők legalább két évig maradhatnak, lakást kapnak és munkát is vállalhatnak.

A németek nem zárták ki, hogy – legnagyobb uniós tagállamként – növelnék az ötezer fős keretet, de erre legfeljebb a szeptember 22-i Bundestag-választások után kerülhet sor. Az ellenzéki Zöldek akár 50 ezer ember befogadását is el tudnák képzelni. A németeket követve Ausztria is vállalta ötszáz szíriai menekült befogadását. Magyarországon egyelőre nincs kormányzati szándék arra, hogy konkrét kontingenst ajánlanak a szír menekülteknek, hazánkban a közelkeleti országból érkezett menekültek amúgy is csak az ötödikek, a legtöbben változatlanul Koszovóból érkeznek.

Összességében azonban hazánkban is jelentősen megugrott a menedékjogért folyamodók száma, szeptemberig már nyolcszor több kérelmet regisztráltak, mint az egész tavalyi esztendőben. Míg 2011-ben nem egészen 1700, s tavaly is csak 2100-nál alig valamivel több menedékkérő volt, idén a számuk már megközelíti a 16 ezret. Daragó Réka, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sajtóreferense szerint a menedékkérelmek megugrásának elsősorban az lehet az oka, hogy januártól nem volt lehetőség a menedékkérők idegenrendészeti őrizetének elrendelésére. Ezzel a lehetőséggel sokan visszaéltek: menekültstátust kértek, majd a mozgásszabadságot kihasználva az eljárás befejezése előtt valamelyik nyugat-európai államba távoztak.

Szíriai menekült asszony mutatja az úti okmányait a bejrúti reptéren