A céges telefonadó áthárítható

A telefonadó céges előfizetések után fizetendő összege számításaink szerint mintegy hatmilliárd forint pluszbevételt jelent a büdzsének öt hónap alatt, jövőre pedig megközelítheti a tizenötmilliárd forintot.

Lehúzza a kormány a családokat

A kormány több ezer forinttal terheli a magyar háztartások költségvetését a tegnap bejelentett megszorító intézkedésekkel.

Az állampapírokra mégsem kell megfizetni az extra kamatadót

– Hektikus világban élünk, hónapról hónapra változnak a hozamok, kamatszintek, a világgazdaság pillanatnyi helyzete – indokolta Varga Mihály a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a hétfőn bejelentett adóintézkedéseket egy új érvvel.

Túlzott deficit: Elismerés bírálattal

Magyarország ma hivatalosan is lekerül a túlzottdeficit-eljárások szégyenpadjáról.

Rudolf Péter sorozata percenként 1,8 milliót ér az adófizetőknek

Már 580 millió forint állami támogatásnál jár a Kossuthkifli. A gyaloggaloppos, XIX. századi road movie százmillió forintot kapott a kormánytól is.

 

Apadnak a tartalékok

Havonta kétszer legyen ingyenes a készpénzfelvétel – erről kezd egyeztetéseket Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel. A képviselőcsoport vezetője ezt pénteken késő este jelentette be az M1 Az Este című műsorában, mondván: „fogyasztóvédelmi szempontból indokolt lenne, hogy egy hónapban kétszer mindenki minden díj nélkül vehesse fel a fizetését”.

A bejelentésben nem szólt arról, hogy ez a bankokra róna-e kötelezettséget (vagyis kötelező volna ezt biztosítani), esetleg a tranzakciós illeték szabályait módosítanák. Ezt korábban Lamperth Mónika szocialista képviselő javasolta, amit akkor Varga Mihály azzal vetett el: van olyan bankszámla, amelynél ingyenes a készpénzfelvétel. (Valóban maradt ilyen, de ezeknél többmilliós egyenleg vagy a miniszteri juttatásnak megfelelő fizetés átutalása a feltétel).

A költségvetési adatok azt mutatják, hogy a Fidesznek inkább a bankokra rótt terhek növelésén kell majd gondolkodnia, ha az ingyenességet meg kívánja teremteni. A tranzakciós illeték-bevételeknek – korábbi adatokból képzett, hozzávetőleges számításaink alapján – mintegy 20 százalékát jelentheti a készpénzfelvétel és a kártyás vásárlás adója. Ha a készpénzfelvétel kétszer ingyenes lesz, akkor ennek jelentős részéről mondhat le a kormány, ami 50-60 milliárdos lyukat üthet a büdzsén.

Erre nincs nagyon forrás – a kabinet a hét végén szépen költött a tartalék terhére, és jelentősen megemelte a pénzforgalmi hiányt is. A szombaton hirtelen előterjesztett, az idei büdzsét érintő újabb, sorozatban immár a hetedik módosítás tervében összesen 266 milliárd elköltését javasolják a parlamentnek. Mindez azonban – legalábbis az indoklás és a Kovács Árpád egykori ÁSZ-elnök vezette, két volt Fidesz-képviselő, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László ÁSZ-elnök tagságával működő Költségvetési Tanács (KT) szerint – nem érinti az uniós elszámolású deficitet, az biztosan 3 százalék alatt marad.

Igaz, a KT a módosításhoz benyújtott véleményében azt is megjegyzi: nagyobb kockázatokkal. A kiadások jelentős részének a fedezete ugyanis a kisebb növekedés esetére elkülönített Országvédelmi Alap, amelyben 400 milliárd helyett már csak 316 milliárd lesz félretéve a rosszabb gazdasági helyzet esetére. Igaz, közben 6 milliárd forinttal nőtt a rendkívüli kiadásokra szánt keret. Erre azért volt szükség, mert a százmilliárdos eredeti összegből a kormányzati költekezések után alig maradt valami: kellett stadionra, a cserkészek támogatására, de jutott egymilliárd a Rákay Philip vezetésével készülő tematikus közszolgálati hétvége, az „Itthon vagy! – Magyarország, szeretlek” megrendezésének támogatására is.

További ilyen kiadásokra most nem jut, de azért 11 milliárdot elkülönítene a kormány az e-útdíj többletkiadásaira (itt a bevételi tervet is megemelték ugyanennyivel). A legnagyobb, valóban hiánynövelőnek nevezett tétel a pedagógusbér-rendezés idei finanszírozása, ami 32,5 milliárd forintba kerül. Ezzel párhuzamosan új rendszert vezetnek be a nem állami fenntartású oktatási intézményeknél is, az átlagbéralapú finanszírozás megteremtése további 20 milliárdos kiadásnövekedéssel jár. Az indoklások szerint az ilyen – összesen 95 milliárd forintnyi – kiadás korábbi országgyűlési és kormánydöntések következménye.

További 171 milliárd olyan kiadás, ami az úgynevezett pénzforgalmi hiányt emeli meg: immár 1050 milliárd forintos deficittel számol a kabinet. Ebből százmilliárd megy a Takarékbank feltőkésítésére, 71 milliárd forinttal pedig az állam beszáll az E.ON gázcégeinek megvásárlásába – ennyi szükséges még az MVM-nek ahhoz, hogy a kormány stratégiai céljainak megfelelően „megerősítse” az állam szerepét az energiagazdálkodásban. A pénzt korábban már megkapta az MVM, de kölcsönbe, most tőkeemelésként jut majd el hozzá. A kormány szerint ezek a tételek azért nem jelentkeznek majd az uniós statisztikában hiánynövelő kiadásként, mert „piaci műveletnek”, vagyis befektetésnek minősülnek.

Igaz, az indoklás nagyon óvatosan fogalmaz, amikor erről beszél: „jelen információk alapján – vélhetően”, írják az előterjesztő nemzetgazdasági tárca szakemberei, amikor arról beszélnek, hogy az uniós statisztikusok elfogadják majd, hogy ezek befektetési célú, vagyis vonal alatti kiadások. Vannak persze szigorítások is: a kabinet például átcsoportosítana magának járulékbevételeket, és beszüntetné az önkormányzati adósságrendezést is. Ha így lesz is, a kormány akkor is bajba kerülhet, mégpedig az államadósság miatt, az ugyanis mindettől nem feltétlenül lesz kisebb.

A probléma – ahogyan azt a KT is leírja – az esetlegesen alacsonyabb GDP-forintösszegből adódhat (ez egy kisebb növekedés és a vártnál alacsonyabb infláció miatt kevesebb lehet), amit ellensúlyozni az adósság visszafizetésével (az IMF-hitelnél ez történt) vagy kisebb kiadásokkal, alacsonyabb hiánnyal lehet. A KT megoldása mindenesetre egyszerű: az államadósságszabály módosítását javasolják, vagyis annak előírását, hogy az adósságot ne minden körülmények között kelljen csökkenteni, vagy módosítsák a számítást.

Áramvezetékes műalkotás az MVM-székház előtt. A hiány növelése az ára az állami vállalat megerősítésének és a gázüzletág-vásárlásnak
Áramvezetékes műalkotás az MVM-székház előtt. A hiány növelése az ára az állami vállalat megerősítésének és a gázüzletág-vásárlásnak FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.