Az adatok részletes kibontását jövő péntekre ígérik, addig jószerével találgatni lehet, hogy mi okozta a váratlan megtorpanást. Annyit lehet tudni, hogy a járműipar ezúttal nem hozta a tőle immár joggal elvárható teljesítményt, s az áprilisi 22 százalékos felfutás után visszavett a tempóból. Információnk szerint a Suzuki lehet a „bűnbak”, Esztergomban már készülődnek az őszi modellváltásra, az új SX4 gyártására, és tavasszal a gyenge európai kereslet miatt áttértek az egy műszakos termelésre. A Philips székesfehérvári televíziógyárának leállítása is rontja az ipar teljesítményét, a dorogi Sanyo napelemgyár tegnap bejelentett felszámolása is egyértelműen negatív hatást vált majd ki (9. oldal). A kormányzati sikerpropaganda szempontjából az különösen fájó, hogy ezúttal havi szinten is csökkent a kibocsátás, azaz májusban az ipari termelés volumene 1,3 százalékkal maradt el az áprilisitól, s ezzel négy hónapja tartó pozitív sorozat zárult le.

Mindamellett az iparnak a tavalyi 1,7 százalékos visszaesés után illik jó évet produkálnia, egyrészt a recessziós időszak miatt alacsony bázis, másrészt az új autó ipari kapacitások, elsősorban az új győri Audi-gyáregység belépése miatt. Elemzők három százalék körüli növekedést prognosztizálnak, igaz, nagy a szórás: a GKI Gazdaságkutató egyszázalékos, míg a CIB Bank szakértői 3,4 százalékos bővülést várnak. A háromszázalékos idei többletet valószínűsítő Suppan Gergely szerint az elektronikai ipar visszaesésével egyértelműen a nagy autógyárak – és egyre bővülő beszállítói köreik – diktálják a tempót, alapvetően ők szabják meg a gazdaság húzóágazatának számító ipar teljesítményét, s dominanciájuk az új győri Audi-üzem júniusi átadásával tovább erősödött. A Takarékbank elemzője szerint önmagában a kecskeméti Mercedes három, a győri Audi pedig négy százalékponttal javítja az ipari termelési adatot, amint teljes kapacitáskihasználtsággal működnek.

És ez nincsen messze, hiszen a második fél évtől az euróövezeti konjunktúra lassan erőre kap. A járműipar két számjegyű fejlődési üteme stabil marad, ehhez az is hozzájárul, hogy a Suzuki júniusban visszatért a két műszakos termelésre. A májusi kisiklást hamar korrigálhatja az ipar, amelynek növekedése az év végére akár 7-10 százalékra is gyorsulhat, igaz, ebben a tavaly november–decemberi gyárleállások miatti alacsony bázis is közrejátszhat – mondta lapunknak Suppan Gergely. Az iparon belül meghatározó súllyal szereplő feldolgozóipar megrendelései áprilisban 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit, ezen belül a járműgyártásnál 18,3 százalékos előrelépést regisztráltak, s az adatok azt jelzik, hogy a számítástechnikai-elektronikai ágazatnak a Nokia-gyár bezárását követő vesszőfutása is lassan véget ér.