A kicsiket előszeretettel veszik célba a szúnyogok – még nem tudnak védekezni, a bőrük pedig puha és illatos. Makacsabb nyomot hagy viszont a pókok és bolhák csípése. Ezeket enyhíthetjük szalmiákos bedörzsölővel vagy rovarcsípés elleni géllel. Figyeljünk oda, mert ezek némelyike napérzékenységet okoz.

Több mint kellemetlen, kifejezetten fájdalmas a hártyás szárnyú méhek és darazsak csípése, mivel a bőr alá fecskendezett méreg rögtön erős ellenreakciót vált ki. A méhek kiszakadt fullánkját azonnal el kell távolítani, hogy ne jusson még több méreg az apró sebbe. Kézzel csak rontunk a helyzeten, ezért éles kés hegyével, a fullánk belépésével ellentétes irányból próbálkozzunk. A csípés helyét jegeljük (akár egy jégkrémet is beáldozhatunk), majd vizsgáljuk meg a duzzanatot. Ha normalizálódott, és csökken a fájdalom, akkor nincs baj, elegendő lokálisan kezelni antihisztaminkrémmel a viszketés enyhítésére. A kísérő csalánkiütésre viszketést csökkentő tablettát vagy cseppeket is adhatunk – ezek vény nélkül kaphatók a patikában. Ha a csípés helyén szokatlan kinézetű, elszíneződött, esetleg sebes, hólyagos, de nem viszkető duzzanat keletkezik, haladéktalanul forduljunk orvoshoz.

Rohamsegély

Ha jegelés után negyedórával tovább romlanak a tünetek, illetve a csípéstől távoli testrészeken – a füleken, a nyakon, a szájban és a szemek körül – duzzanat és viszketés jelentkezik, akkor heveny allergiás reakcióval van dolgunk. Ez feltétlenül orvosi ellátást igényel, de legalábbis egy gyógyszertárig jussunk el, ahol gyorssegélyben tudják részesíteni a bajbajutottat. Az anafilaxiás sokk tünetei a test több pontján megjelenő viszketés, a nyelv duzzanata, nyelési zavar, sípoló és nehéz légzés, szédülés, hasi fájdalom, súlyosabb esetben eszméletvesztés.

Az anafilaxiás sokk ellenszere az adrenalin (epinefrin). Ha valaki tudja magáról, hogy hajlamos az anafilaxiás reakcióra – mert voltak már a szokásosnál kellemetlenebb tünetei méh- vagy darázscsípéstől –, akkor nyaralás, hosszabb kirándulás előtt érdemes beszereznie egy autoinjektort. A komplex gyógyszerkészítmény egyben tartalmazza a gyógyszert, a fecskendőt és az önbelövő tűt, amelynek segítségével magunknak is be tudjuk adni az injekciót szükség esetén. Felnőtteknek 300 mikrogramm, 30 kg alatti gyermekeknek ennek a fele a javasolt mennyiség.

Ha csípés után fellépnek az anafilaxiás tünetek, és sikerült beadni az autoinjektorral az adrenalint, akkor is azonnal orvoshoz kell fordulni, vagy mentőt hívni, mert az anafilaxia tüneteinek teljes ellátásához ez feltétlenül szükséges.

Veszélyes 3%

Az anafilaxiás roham előfordulása gyermekeknél alig fél százalék, míg a felnőttek körében eléri a három százalékot. Statisztikák szerint minden tizedik felnőtt esélyes arra, hogy a csípés valamilyen késői, helyi allergiás reakciót kiváltson. A túlérzékenység természetes lefolyásának a vizsgálata alapján megállapítható, hogy a csípésre az egész szervezetet érintő allergiával reagáló felnőtteknél egy következő csípés a betegek 70-75%-ában okoz ismételten anafilaxiát, míg gyermekeknél az ismételt súlyos reakció kockázata csak 40% körüli.

Jobb félni és megelőzni

- Kirándulásnál viseljünk minél zártabb ruházatot és cipőt, és ne használjunk illatszert.

- Kerüljük az élénk piros és sárga ruhákat, ami vonzza a darazsakat.

- A strandon se járjunk mezítláb!

- Ha ránk szállt egy darázs, ne hadonásszunk, mert ez támadásra ingerli a rovarokat.

- A szabadban ne igyunk nyitott üvegből és fedjük le a poharakat!

- Édesség és gyümölcs fogyasztása után mossunk kezet és arcot!

- Különösen ügyeljünk autóban: húzzuk fel az ablakot.

- Darázsfészekhez ne közelítsünk, eltávolítását bízzuk szakemberre.