A Harvard Egyetemen végzett kutatás szerint azonban még a csekély mértékű 1 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is mérhetően csökkentheti a krónikus betegségben szenvedők, kivált az idősek várható élettartamát.

A fokozódó nyári hőhullámok rövid távú hatásait már elemezték, az új kutatásban pedig a megváltozott hőmérsékleti mintáknak a halálozási statisztikákra gyakorolt hatását hosszabb távon modellezték. Kiderült, hogy a hőhullámoktól függetlenül a nyári hőmérséklet napi ingadozásai rövidítik meg a várható élettartamot. A kutatási eredmények már évekkel ezelőtt arra utaltak, hogy a globális felmelegedéssel együtt a nyári hőmérséklet-ingadozás is fokozódik, különösen a mérsékelt övi zónában, ahová Magyarország is tartozik.

Az aprónak tűnő változást nem érdemes trivializálni, ugyanis társadalmi léptékben komoly közegészségügyi problémát jelenthet. Az ügyeletes háziorvos statisztikák nélkül, tapasztalatból tudja, hogy a hőhullámok idején nagyobb a halálozási arány, többen szenvednek hirtelen szívhalált vagy agyi érkatasztrófát. A klímaváltozás miatt megnövekedett hőmérséklet-ingadozások viszont kiugró csúcshőmérsékletek nélkül is növelhetik az idősek, különösen a diabéteszben, szívelégtelenségben vagy krónikus tüdőbetegségben szenvedők halandóságát. Az egyre öregedő népesség és a krónikus civilizációs betegségek térnyerésének fényében nyilvánvaló, hogy a hőmérséklet-ingadozás egészségügyi kockázata a népesség egyre növekvő százalékát érinti majd a következő évtizedekben.

ÁLTALÁNOS FELMELEGEDÉS – NEM CSAK A BOLYGÓ SÍNYLI MEG