A Der Spiegel elemzése szerint egyre kevesebb a végzetes szívinfarktus – Németországban az elmúlt 30 évben felére csökkent az infarktusos halálesetek száma. Mi ez, ha nem egy újabb lépcső a halhatatlanság felé?

„Illúzió” – válaszolják a szívsebészet szaktekintélyei. Hiszen hiába mutatnak örömteli változást a statisztikák egyes betegségeket illetően, ha elfelejtik megemlíteni azokat a károsodásokat, amelyeknek a száma fordított arányban emelkedik. A szívinfarktus helyébe más, ugyanolyan komoly egészségügyi problémák lépnek: egyre nagyobb számban diagnosztizálnak szívritmuszavart, szívelégtelenséget és szívbillentyűbetegséget. Ha pedig a szélütés különféle formáit is hozzávesszük, kiderül, hogy a szív és a keringési rendszer károsodásai jócskán vezetik a halálos kimenetelű megbetegedések listáját. Néhány neves kölni és lipcsei kutató egyenesen a koleszterincsökkentő gyógyszereket teszi felelőssé. De akkor mit ajánlanak helyettük?

Öngyógyítás

A riasztó számok mögött biztatóbb tényeket is feltártak a több klinikai kutatóintézet bevonásával végzett legutóbbi vizsgálatok. Úgy tűnik ugyanis, hogy a szív bizonyos mértékben képes önmagát gyógyítani. A plakkokkal, meszes lerakódásokkal telt és összeszűkült artériákat a szív sajátos bypass technológiával tehermentesíti: a vért az egyébként „csökkentett üzemmódban” működő vékonyka perifériás erekbe tereli, intenzívebben bevonva azokat a keringésbe. Ezt a folyamatot artériogenézisnek hívják, ami szó szerint érteremtést jelent, és egyelőre jóval olcsóbbnak tűnik, mint a napi gyakorlatban ezrével végzett művi beavatkozások. Nincs ugyanis hozzá szükség orvosi ellátásra. A megfigyelések szerint a természetes bypass kialakulásának legfőbb segítője a futás és az úszás. A rendszeres testmozgás a vérkeringést serkentve növeli az erek átmérőjét és aktivitását, javítva a létfontosságú szerv általános állapotát. Ezzel szemben a koleszterincsökkentő készítmények épphogy lassítják az anyagcserét – élettani hatásuk tehát, bár a laboreredmények biztató vérképet mutatnak, pontosan az ellenkezője a kívánatosnak. Ám hiába fordítja a sport valóban vissza a koszorúér elmeszesedését, ha a kísérletben részt vevő betegek jó része a vizsgálati idő után visszasüpped addigi tohonya életmódjába – panaszolják a lipcsei kutatás vezetői.

Gyógynadrág

Az artériogenézis szakértői azokra is gondoltak, akik nem sportolhatnak. Ivo Buschmann angiológus kifejezetten számukra fejlesztett ki egy speciális gyógynadrágot: felpumpálható mandzsettáin szabályozni lehet, hogy mennyi vér áramoljon a kolletáris erek felé. A kezelés addig tart, amíg a betegnek elég szélesre nem fejlődnek a vérelvezető csatornái ahhoz, hogy saját maga is tovább edzhesse őket. A forradalmi ruhadarab jelenleg még tesztelés alatt áll, feltalálója azonban máris bizakodóan számol be az eddig tapasztalt eredményekről.

Ahány kutató, annyi megközelítés. A müncheni Großhadern Klinika biológusai például az eredmények hallatán laboratóriumi kutatásba fogtak: kémiai úton próbálnak olyan szert kifejleszteni, ami elősegíti az artériogenézis kialakulását. A szívfiatalító tabletta gondolatától látványosan elzárkóznak a kevésbé újító kedvű, holisztikusan gondolkodó kardiológusok. Álláspontjuk szerint a magára valamit adó természettudós ne adja fel a természetbe vetett bizalmát. Ha a természetes mozgás is segít – aminek hiánya egyébként is a civilizáció nagy átka –, akkor ne buzdítsuk az embereket arra, hogy még több kémiai anyaggal tömjék magukat egy kiadós kocogás helyett.

Szívbarát számok

FORRÁS: WEBMD

Ülni, enni, aludni – az amerikai Mayo Klinika szerint ezekből kellene kevesebbet, másképpen és többet ahhoz, hogy a szívünk tovább és jobban bírja a pumpálást. A legnagyobb hangsúlyt a rendszeres mozgásra helyezik, de felméréseik szerint a leghatékonyabb szívbarát életmódhoz hozzátartozik a kiegyensúlyozott étrend és – amiről sokszor megfeledkezünk – a kiadós éjszakai alvás. Hogy könnyű legyen megjegyezni és betartani, számokba foglalták az egészséges szív titkát.

5 ADAG GYÜMÖLCS

Naponta, nem hetente! Naponta ötször kerüljön gyümölcs és zöldség az asztalra, vagy étkezések között ez legyen a nassolnivaló.

Máris kezdjük a napot olyan reggelivel, amiben legalább egy adag zöldség és sok élelmi rost van.

10 PERC MOZGÁS

Legalább tíz perc, nem maximum! Igazából fél óra lenne a kielégítő, de már egy cigarettaszünetnyi pulzusemelő, mérsékelten intenzív testmozgás is sokat javít életben maradási esélyeinken. A hűtőhöz csoszogás nem minősül mérsékelten intenzív mozgásnak. A fűnyírás, a lépcsőzés, a tempós séta, a kocogás, a kerékpározás annál inkább. Már heti 60-90 perces mozgás is felére csökkenti a szívbetegség kockázatát.

8 ÓRA ALVÁS

Ezen nincs mit ragozni: a jó alvás jót tesz a szívnek. Egyéni alvásigényünkhöz igazítva, legoptimálisabban este 10 és reggel 6 között elosztva. Életmentő stratégia.