Idén szeptemberben azonban egyetlen hat évfolyamos osztály sem indul majd: a minimálisan szükséges 26 tanuló helyett csak 22-en adták be a jelentkezésüket. Oda, ahová a botránysorozat előtt átlagosan 100-120-an jelentkeztek, és évente két 30 fős osztályt tudtak beiskolázni. A diákokkal együtt sorvadt el a régi tanári kar is: a három évvel ezelőtti 30 fős gárdából ma már csak három pedagógus dolgozik az intézményben.

A XVII. század végén alapított gimnázium elsorvasztása Meggyes Tamás polgármestersége alatt kezdődött, amikor vita támadt abból, hová költözzön át az intézmény, az iskola által használt épületet ugyanis vissza kellett adni egy apácarendnek. A városvezetésnek több év és több százmillió forint állami pénz állt rendelkezésére, hogy megfelelő helyre költöztesse át a gimnáziumot, ennek ellenére 2007 őszén csak kéthetes késéssel tudták elindítani a tanévet, mert nem készült el időre az ideiglenesen kijelölt külvárosi épület felújítása.

A költözés és a kései tanévkezdés miatt a szülők is kifejezték elégedetlenségüket: a Meggyes-érában első ízben a város vezetését kritizáló demonstrációt tartottak, ami mögött a polgármester az iskolaigazgató és a tanári kar machinációit sejtette. Ráadásul az akkori igazgató, Sitku Pál a megyei lapban azt nyilatkozta: nem érdekli, hogy az önkormányzat mire fordítja a kárpótlásként kapott pénzt, csak oldja meg a gimnázium helyzetét. A városvezetés azonnal belekapaszkodott a nyilatkozatba, lemondásra szólította fel az igazgatót. Sitku szerint valójában már egy évvel korábban kihúzta a gyufát az önkormányzatnál:

– Az akkori alpolgármester 2006-ban azt közölte velem: ha továbbra is én szeretném irányítani a gimnáziumot, mentsem fel az igazgatóhelyettesemet. Erre kijelentettem, hogy a helyettesem kifogástalanul végzi a munkáját, és nem kívánom felmenteni a tisztségéből. Utólag úgy látom, hogy aMeggyes-érában ezt a kiállást hadüzenetként értékelhették.

Kirúgását megelőzendő Sitku Pál rendkívüli felmondással távozott a gimnázium éléről, ahová 2008-ban a „külsősként” érkező Kurnász Lászlót nevezte ki az önkormányzat, noha a tantestület – egy pedagógus kivételével – ellene szavazott. Az első körben egy évre megbízott Kurnász tevékenységét a vele szemben bizalmatlan tanári kar és a szülők is árgus szemekkel figyelték. A 2009 tavaszán esedékes újabb igazgatói pályázat kiírása után a tantestület 23 pontos petíciót adott át az önkormányzati képviselőnek. A dokumentumban egyebek mellett azt rótták fel az ismét pályázó Kurnász Lászlónak, hogy „vezetői koncepció és a jogszabályismeret hiányában az alapvető törvényeket sorozatosan megszegte”, valamint „egyes esetekben visszaélt vezetői hatalmával”, továbbá „a tantestületet vezetni, irányítani nem képes, a szakmai munkát megítélni nem tudja, az értekezleteken készületlen”.

A botrány 2009 nyarán csúcsosodott ki, amikor a képviselő-testület – a pedagógusok, a szülők és a diákok kérését elutasítva – újabb öt évre igazgatónak nevezte ki Kurnász Lászlót. Két nappal a tanév vége előtt „kitört a diáksztrájk”. A gyerekek elsősorban attól tartottak, hogy a szabad kezet kapott igazgató el fogja távolítani az iskolából a legnépszerűbb, ám vele nem szimpatizáló tanárokat. A kétségbeesett diákok az egyik szünetben becsöngetés után is kint maradtak az udvaron, több százan közrefogták az igazgatót, s azt kiabálták neki: mondjon már le, menjen el innen! Ezt az eseményt később az önkormányzat diáksztrájkként aposztrofálta, a kialakult helyzetért ezúttal is a tanári kart tették felelőssé.

Az utolsó tanítási napon bekövetkezett tragikus esemény – az egyik diák vonat elé vetette magát – súlyos támadási felületet adott a pedagógusok ellen, ám a későbbi rendőrségi vizsgálat azt derítette ki, hogy az öngyilkossággal kapcsolatban nem volt megállapítható az iskola felelőssége.A „diáksztrájk” miatti fegyelmi eljárást hivatalosan az iskolaigazgató rendelte el, a fegyelmi tanács viszont önkormányzati képviselőkből állt. A 30 fős testületből 22 tanár ellen indult vizsgálat, egy héten át reggel nyolctól éjfélig tartottak a meghallgatások. A fegyelmi határozatokat augusztus végén, egy nappal a tanévkezdés előtt kézbesítették ki.Hét pedagógust fegyelmi határozattal, rendkívüli felmondással azonnal elbocsátottak, többeket megrovásban részesítettek, illetve kizártak a hivatali előmenetelből.

– A kirúgással azért vártak a vakáció utolsó napjáig, hogy az érintett tanároknak ne legyen esélyük máshol elhelyezkedni – állítja Sándor Bernadette ügyvéd, aki 14 pedagógust képvisel a tanárok által jogszerűtlennek tartott szankciók miatt indult munkaügyi perekben. – Az egy kaptafára készült fegyelmi határozatok 7-8 vádpontot fogalmaztak meg, ezek között szerepelt, hogy a pedagógusok segítettek megszervezni a diákoknak a „sztrájkot”, amelynek ideje alatt nem tartottákmeg az órákat, de terhükre rótták a 23 pontos petíciómegfogalmazását is.

A tanárok elbocsátása lavinát indított el: a 15-20 éve a patinás gimnáziumban tanító pedagógusokat nem lehetett rövid idő alatt minőségi cserékkel pótolni, így a szülők tiltakozásul néhány hónapon belül 130-140 diákot írattak ki a Szent Istvánból. Sándor Bernadette elmondta: az általa képviselt tanárok sokáig nem szakadtak el az egykori diákjaiktól: később sokakat különórák keretében ők készítettek fel az érettségire és az egyetemi felvételire.

A Szent István Gimnázium dicsőséges korszaka a tanárok és a diákok távozásával véget ért, a 2010 nyarán végrehajtott intézmény-összevonás csupán szentesítette a kialakult helyzetet. Kurnász László egyébként nem töltötte ki az ötéves mandátumát, az időközben állami fenntartásba került iskola élére idén áprilisban új igazgató került.

Sitku Pál szerint a 2009-benmunka nélkül maradt pedagógusok közül többeknek is szomorú kálváriában volt részük:mégma is akad közöttük, aki három év alatt sem tudott elhelyezkedni, de azok sincsenek könynyű helyzetben, akik falusi általános iskolákban kaptak óraadói állást. Ugyanakkor – cáfolandó a fegyelmi határozatokban szereplő állításokat – a távozók közül többeket is tárt karokkal fogadtak másutt, hárman intézményvezetők is lettek Tatán, Nyergesújfaluban és Dorogon.

– Sokat elárul az egykori gimnázium presztízséről, hogy azok a diákok, akik végül más iskolákban érettségiztek le, a Facebook-profiljuk szerint ma is Szent Istvános diáknak vallják magukat – mondja Sitku Pál, aki elárulta, az egykori tantestület tagjai rendszeresen összejönnek egy kis beszélgetésre.

A munkaügyi perek több szálon futnak, legutóbb a hét elbocsátott tanár ügyében a Tatabányai Munkaügyi Bíróság hozott elsőfokú ítéletet, amely kimondta: jogellenes volt a rendkívüli felmondás, ezért számukra jár a végkielégítés és a kártérítés. A fenntartónak – amely idén januártól a megyei kormányhivatal – bruttó 70 millió forintot kell kifizetnie a hét tanárnak.Már ha jogerőssé válik a döntés, a kormányhivatal ugyanis fellebbezett.

Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően Sándor Bernadette egy vendéglátóhelyre invitálta meg a hét pedagógust, hogy koccintsanak egyet a sikerre. – Csak ültek ott velem szemben szótlanul, nem volt kedvük kibontani a pezsgősüveget – mondja az ügyvédnő. – Nem tudták sikerként megélni a bírósági döntést.

Sitku Pál – aki szintén perelt, másodfokon nyert, és most a neki járó összeg kifizetésére vár – azt mondja, pontosan érti, miért nem volt kedvük ünnepelniük az egykori kollégáinak. – Még akinek azóta rendeződött is a sorsa, akkora sebet ütött a lelkén a Szent István elsorvasztása, ami soha többé nem fog begyógyulni.