Pályamódosítások sora a jövőkép
A felsőoktatás átalakítása is megnehezíti a fiatalok pályaválasztását, de a szakemberek szerint továbbra is az a legfontosabb, hogy a továbbtanulás irányát az érdeklődési kör határozza meg.
Alig találni szakképzett biztonsági őrt az álláspiacon, és az egészségügyi intézmények is egyre gyakrabban küzdenek orvos-, illetve ápolóhiánnyal, eközben sok jogi, közgazdasági és kommunikációs végzettséggel rendelkező fiatal keres munkát – akad, aki évek óta hiába. Mindez korántsem jelenti, hogy a mostani közép- vagy általános iskolások is hasonló helyzettel szembesülnek majd. Mégis akadnak támpontok, amelyek segíthetnek a pályaválasztásban.
– Nehéz helyzetben vannak a fiatalok. Nemhogy 10-15 évre, de 3-4-re sem könnyű tervezni. Nagy szükség lenne egy olyan gazdasági vízióra, amihez a mindenkori kormány tartja magát. Ha kijelölnének két-három fejlesztési irányt a munkaerőpiacon, és ezeket a jogszabályi háttér, a befektetések vonzása, illetve a magyar vállalatok támogatása révén igyekeznének megvalósítani, az a még középiskolába járók, a pályakezdők és a szülők dolgát is megkönnyítené – véli Juhos Andrea karrier-tanácsadó. Praktikus lenne folytatni a már megkezdett utat például a nemzetközi szolgáltató központok idevonzása terén, ahol használható nyelvtudással bíró, ügyfélközpontú, jó kommunikációs képességekkel rendelkező fiatalokat várnak, másrészt új célokat megfogalmazni. A szakember ilyennek említette az egészségturizmust. – Nem a magyar orvosoknak, egészségügyi végzettségűeknek kellene külföldre menni, hanem ide kéne vonzani a külföldi pácienseket.
Mindazonáltal a pályaválasztás legfontosabb szempontja a szakemberek szerint továbbra is a fiatalok érdeklődési köre, képességei, készségei. Fontos, hogy az ember azt kezdje tanulni, amit szeret, ami érdekli, ami iránt szenvedélyt érez, különben már az iskolapadban töltött évek nehezek lesznek. A szülőknek nagy szerepük van a gyerekek orientálásában, de hiba pusztán annak alapján tanácsot adni, hogy mik az aktuális sikerszakmák. Az is nagyon fontos lenne, hogy a fiatalok tanulmányaik során alapos ismereteket szerezzenek a vállalkozás indítás és -vezetés területén – nem csak a gazdasági főiskolákon, egyetemeken. – Végtére is a világon mindenhol a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az emberek közel kétharmadát. Mindenképpen jó lenne, ha a fiatalok rendszeresen találkoznának olyan magyar vállalattulajdonosokkal, akiknek példáiból tanulhatnak. A közszolgálatban is befuthat valaki sikeres életpályát.
A lényeg, hogy az egyre gyorsabban változó körülmények jelentette kihívásokra minél inkább felkészüljön az ember, például azzal, hogymind a verseny-, mind az állami szférában munkatapasztalatot szerez. Ez lehetővé teszi, hogy ha a gazdasági helyzet úgy alakul, egyik területről átlépjen a másikra – tanácsolja Juhos Andrea. Vagyis érdemes már az egyetemi évek alatt dolgozni, és nem kibújni a kötelező szakmai gyakorlat alól sem. – Pizzafutárként, irodai asszisztensként is számos olyan tapasztalatot szerezhet bárki, amit később a diploma megszerzése után hasznosítani tud, akár vezetőként is – hívja fel a figyelmet.
Csaposs Noémi, a Nemzeti Pályaorientációs Tanács szakértője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke, karrier-tanácsadó azt tapasztalja, hogy a szülők egyre tanácstalanabbak, a fiatalok pedig minél hamarabb a saját lábukra akarnak állni. Ez részben kényszer, hiszen sok családban munkanélkülivé vált egy vagymindkét szülő, és a büdzsé egyensúlya is megingott, ezért a fiatalok kevesebb támogatásra számíthatnak. Ugyanakkor a diákok egyre tájékozottabbak, követik a híreket az interneten, a közösségi oldalakon, és pontos információik vannak a külföldi munkaerő-piaci helyzetről is.
– Amikor valaki pályát választ, meghatározó a lakhely, a régió gazdaságszerkezete, a közelben lévő iskolák jó híre és a család anyagi lehetőségei.
Egy villányi fiatal könnyebben mond igent valamilyen borászattal, gasztronómiával, turisztikával kapcsolatos képzésre, ha ismeretségi körében azt látta, hogy ezen a területen lehet boldogulni – mondja Csaposs Noémi, aki mindenképp ajánlja a pályaválasztási tanácsadók segítségét. Szerinte szükség van arra, hogy egy szakember rendszerezze a sok helyről beszerzett információkat, ráadásul a fiatalok egy külső, objektív szemlélővel könnyebben megosztják azokat a vágyaikat is, amiket otthon nem mindig mernek elmondani.
– Egy jó általános iskola, sőt egyre inkább az óvoda színvonala is kikövezheti egy sikeres pálya elejét. Ez azonban semmiképpen nem jelenti, hogy aki elindult egy úton, nem térhet át másikra. A globális trendek azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk tagjai életük során két vagy több, akár egymástól nagyon távol eső területen is dolgozni fognak, a döntés nem életre szóló. Az irányt kell helyesen meghatározni, ami nehéz, mert senki nem tudja, a következő évtizedek mit hoznak majd az álláspiacon – teszi hozzá. Jelenleg a közép- és felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezők helyzete könnyebb, és a szakember szerint a könyvelés, bérszámfejtés is örök sláger lesz, főleg ha valaki németül, angolul is művelni tudja azt. A tehetséges programozóktól pedig akad, ahol még a végzettséget igazoló papírt sem kérik, akkora szükség van rájuk.
Báranehézanyagikörülményekközött élő tehetségek felkarolásamaMagyarországon még korántsem megoldott, a tandíjak részletfizetési lehetőségei, a diákhitel és az ösztöndíjak segíthetnek azoknak, akiknek tanulmányait a család nem képes finanszírozni. A kormányzati Új Nemzedék Jövőjéért program pedig már az általános iskolától elkezdené a leendő munkavállalók felkészítését például karriertanácsadó-órákkal, tehetséggondozó műhelyek működtetésével.
Csaposs Noémi kiemeli: jó lehetőség, hogy érettségi után, 22 éves korig az első OKJ-s képzés ingyenes, de a használható nyelvtudás, a tanulásra való hajlandóság továbbra is kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy nyitott, a világra fogékony és amármáshol bevált üzleti ötletek és gondolatok befogadására, a hazai gyakorlatba való átültetésére képes pályakezdők hagyják el az iskolákat, ez mindenképp elengedhetetlen –véli Juhos Andrea is.
Az Y generáció
A korábbiakhoz képest lényegesen megváltoztak az Y generáció – azaz az 1980 és 2000 között születettek – elvárásai munkaadóikkal szemben,derül ki a PwC minap közzétett felmérésének eredményeiből. A válaszadók nagy része napjainkban lép be a munkaerőpiacra. A Millenniumi generáció a munkában (Millenals at Work) című kutatása a többi között megállapítja: ez a korosztály világszerte előtérbe helyezi személyes ambícióit, és optimistább a jövőt illetően, mint például szüleik. Mindazonáltal a nehéz gazdasági helyzet miatt a felmérésben részt vevők 72 százaléka nyilatkozta, hogy már 2011-ben kompromisszumot kötött munkahelyválasztásánál a fizetés, a juttatások, sőt az iparágat, a földrajzi elhelyezkedést illetően is. Magyarországon ennél is nagyobb arányban állították a kutatás résztvevői, hogy a megfelelő munka megszerzéséhez sok kompromisszumot kell kötniük. A 75 országban megkérdezett több mint 4000 válaszadó negyede egyébként arra számít, hogy élete során több mint hat cégnél, illetve intézményben fog dolgozni. Eközben a fiatalok lojalitása egyre nő munkáltatójuk iránt, az elektronikus kapcsolattartás pedig egyre nagyobb teret hódít a személyes kapcsolattartás rovására.
