Idén azonban a vártnál egyelőre kevesebben, a szokásos létszám harmada jelentkezett csak a félévenként 200 ezer forintba kerülő kurzusra. Ennek oka egyrészt, hogy az építőipari kivitelező vállalatok megrendelésállománya csökkent, és egyre kevesebb cég látja értelmét ebben a helyzetben, hogy kollégájával elvégeztesse a szakmérnökit.

Feltűnő, hogy mióta a műemlékvédelmi hivatal referenseit átsorolták a kormányhivatalokhoz, műemléki referensek sem jelentkeznek, mert a kormányhivatalok nem finanszírozzák a képzésüket, holott korábban két-három hallgató mindig volt a KÖH-től. Egyértelműen látszik: a műemlékvédelem is szakmai és gazdasági válságban van.

A kurzust nemcsak a mérnökdiplomások végezhetik el, hanem régészek, művészettörténészek, vagy épp természettudományi karokon végzettek, sőt jogászok, közgazdászok is, akik a saját területükön hasznosíthatják ezt a végzettséget. A szakmérnöki képzések kezdetektől fogva 25-30 hallgatóval indultak, a rendszerváltás után a határon túlról jelentkezőknek köszönhetően egy ideig 40 fölé is emelkedett a létszám. Ezzel szemben idén már az induláshoz szükséges 20 résztvevő sem gyűlt össze, ezért a jelentkezési időt néhány héttel kitolják, és az első szemeszterekben a tandíjat is mérséklik – tudtuk meg Mezős Tamás egyetemi tanártól, a képzés szakvezetőjétől. Ha nem lesz meg a minimális létszám, előfordulhat, hogy nem folytatódik a harminchat éve tartó képzés.

Mégis, kik láthatnak ma perspektívát a műemlékes szakmérnökiben? Nagy cégek (pl. a Strabag, a Főber vagy a Reneszánsz Zrt.) munkatársain kívül ott találjuk a hallgatók között kis építész kft.-k, kivitelező cégek, sőt polgármesteri hivatalok alkalmazottait, de állás nélküli mérnököket, érdeklődő művészettörténészeket is. Számukra a munkaerőpiacon előnyt jelenthet, hogy van egy speciális képesítésük is. Többen külföldi munkák elnyeréséhez akarják megszerezni a szakképesítést...

Annak idején, amikor 1976-ban Zádor Mihály indította el a négy féléves, posztgraduális képzést, a Műegyetem volt a harmadik Európában, ahol ilyen kurzust bevezettek. Idén március elején már a tizennyolcadik kétéves ciklus indul, azaz indulna. Három és fél évtized alatt körülbelül ötszázan szereztek műemlékvédelmi szakmérnök képesítést.

A tanfolyam egyebek mellett arra jogosítja a mérnököket, hogy építésvezetői feladatokat láthassanak el műemlék épületek átalakítása, felújítása során. Nem véletlen, hogy nagyobb építőipari cégek, különösen ha műemlékfelújításokkal is gyakran van dolguk, rendszeresen küldik munkatársaikat. A most befejeződő képzési ciklusban a Reneszánsz Rt.-nek például négy munkatársa is végez.