Nemcsak az számít, hogy kinek milyenek az alaptulajdonságai, sokkal fontosabb, hogy mit hoz ki belőle a stressz, és hogy milyen motivációkkal és értékekkel rendelkezik. Az Assessment Systems Hungary Kft. által használt Hogan-felmérés, amely a módszert kidolgozó dr. Robert Hogan munka- és szervezetpszichológusról kapta a nevét, a vezetői tulajdonságokat három nagy csoportra osztja (a személyiség három oldala), és ezeket a személyiségelemeket vizsgálva állítja fel a vezetői profilt. Ez a profil a munkaadó és a jelölt számára előre jelzi azt, hogy ki milyen vezetői feladatok ellátására alkalmas, illetve melyekbe tud idővel beletanulni.

A személyiség úgynevezett világos oldalához azok az alaptulajdonságok tartoznak, melyek a külső szemlélő számára is jól láthatóak: ilyen például az ambiciózusság, a társaságkedvelés, a kíváncsiság és a tanuláshoz való viszony.

– Szisztematikus különbség figyelhető meg a magyar női és férfi vezetők körében az ambíciók, a szisztematikusság, a társaságkedvelés és a személyközi érzékenység tekintetében – ismerteti az eredményeket Fehér Zsolt. Ez önmagában nem jelent túl nagy meglepetést, hisz közismert, hogy a férfiak ambiciózusabbak, törtetőbbek, a nők pedig empatikusabbak, jobban boldogulnak a személyes kapcsolatok hálójában, figyelmüket könnyebben megosztják, és alaposabbak.

Az viszont meglepő lehet, hogy bár a fejlett kommunikációs készségeket általában a nők javára írják, a kutatás eredményei szerint a férfi vezetők kommunikatívabbak, jobbak a kapcsolatok kialakításában (networking), társaságban szórakoztatóbbak és megközelíthetőbbek, mert szívesebben helyezik előtérbe magukat. Ez viszont azzal jár együtt, hogy a férfiak gyakrabban szakítanak félbe másokat, kevésbé megértőek és toleránsak, ami hosszú távon rontja kapcsolataik minőségét. A nőies kedvesség és tapintat célravezetőbb és több szövetségest eredményez, ugyanakkor a női vezetők inkább kerülik a konfliktusokat, nehezen mondanak nemet, és könnyen engednek álláspontjukból.

A vezetői profil tekintetében azonban nemcsak a világos oldal, a mindennapokban tapasztalható nyilvánvaló személyiségjegyek a fontosak, hanem az is, hogy mit hoz ki a vezetőből a stressz. A nőkről elmondható, hogy általában elővigyázatosabbak és alaposabbak, és kevesebb kockázatot vállalnak mind a napi rutinfeladatok, mind a döntéseik meghozatala közben, ám amikor különleges helyzet áll elő, amely gyors és határozott fellépést igényelne, ezek az erények hátráltatják nemcsak a személy, de a csapat hatékonyságát is. Sok női vezető stressz alatt is ragaszkodik a szabályokhoz, a bejáratott utakhoz és a részletek pontos kidolgozásához. Hajlanak arra, hogy újabb és újabb véleményeket kérjenek a döntés meghozatala előtt, holott a hibázás lehetőségét is felvállalva, gyorsan kellene cselekedni.

A veszély tehát abban áll, ha a vezető túlzásba viszi erősségeit, és ez vonatkozik a férfiakra is, akik stressz hatására zsarnoki uralkodókká válhatnak, mások véleményét, megoldási javaslatait lesöprik az asztalról. Az önzetlenségben és biztonságra törekvésben abszolút a nők vezetnek, míg a férfiak jóval profitorientáltabbak, és inkább a tudományos eredményekre támaszkodnak, mintsem a megérzéseikre.

– A motivációkkal és értékekkel az a „probléma”, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, mások is arra vágynak, amire mi, ez pedig az egyik legnagyobb vezetői hiba – hangsúlyozza Fehér Zsolt.

Vezetői továbbképzés: nem csak árnyalatnyi eltérések vannak