Ha hajt a főnök, több a pénz
A cégeknél dolgozó szakmunkás alkalmazottakkal a főnökök – hogy addig se kallódjanak el – ilyenkor jobb híján különféle előkészítő munkákat végeztetnek. A magánvállalkozó szerelő viszont jobbára lézeng ebben az időszakban, és próbál a nyári keresetéből megélni. Kornél tudja, hogy miről beszél: a korábban cégvezető szakmunkás – a vállalkozását az tette tönkre, hogy rendre nem fizették ki a ma is felkapott helyeken boltokat üzemeltető, jó nevű megrendelői – húsz éve dolgozik az iparban. Úgy becsüli: az építőiparban, illetve az ahhoz kötődő ágazatban dolgozó betanított munkások, illetve szakmunkások alkalmazottként napi 6-10 ezer forintot keresnek meg. (A betanított segédmunkásnál ez inkább az alsó határ, míg a szakinál a felső felé közelít.)
Hogy mennyit keres a melós, az nagyban múlik a cégtől és a helytől. Ugyanaz az autószerelő Mosonmagyaróváron vagy Győrben 20-30 százalékkal többet visz haza, mint az ország keleti részén. De cégeknél is nagy a szórás: van olyan kedélyes főnök, akinél délután négykor le lehet tenni a szerszámot, míg másutt reggel héttől este hétig tart a hajtás. Bár az ilyen vezetőnek jobbára nincs barátja a melósok között, azonban tartja magát a vélekedés, hogy általánosságban a „hajtós főnök” mellett sokkal többet lehet keresni.
Dacára, hogy a munkaadók és a munkaerő-közvetítők között megszokott a szakképzett munkaerő hiányáról beszélni – más szóval gyakran kötéllel fogják a jó szakembert –, a hazai piacon a bérek nem tükrözik ezt a keresletet. A segédmunkás, de többnyire a szakember sem tud havi átlagban 150-160 ezernél többet hazavinni, ami nagyjából egy 3-5 éve dolgozó – ám még messze nem senior beosztásban lévő – irodai adminisztratív dolgozó bére. A nagyvállalati szektorban dolgozó szakmunkások béreit elnézve kiderül, hogy egyelőre nem csak a pőre hiúság vezérli azokat a szülőket, akik a mára dugig telített jogászi, kommunikátori vagy HR-pályára erőltetik a gyermekeiket.
A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. adatai szerint a fizikai munkások között a leginkább keresettek az AWI-hegesztők vagy a CNC-operátorok. Azonban ez utóbbi foglalkozási körnél is kitűnik, hogy a munkáltatók meglehetősen alacsony bérszintről indítják az alkut: a legtöbb esetben mindössze bruttó százötvenezer forint körül keresnek állásokat, míg a tapasztalt, képzett, netán programozáshoz értő CNC-operátor 250 ezer forint alatt nem igazán megy el ilyen munkakörbe. A tapasztalat másutt is meghatározó lehet: egy képzett és kipróbált hegesztő bruttó 1000-1100 forintért dolgozik, míg frissen szerzett OKJ-s végzettséggel, tapasztalat nélkül bruttó 800 forintot tud keresni a munkás. (Ennél valamivel alacsonyabb a kőműves és a festő-mázoló bruttó 750 forint körüli órabére.)
Hiányszakma
A CNC (Computer Numerical Control) olyan szerszámgép, amely programozható mikroszámítógépet is tartalmaz, ami a vezérlést végzi. A számítógépek alkalmazása lehetővé teszi az egyidejűleg több tengely mentén végzett és nem egyenes menti mozgásokat is, ami kézzel lehetetlen. Vezérlését alapvetően a beépített mikroszámítógép programozása, működését a felépítmény, azaz a vezérelt gép és az alkalmazott technológia határozza meg.
A szerszámgép, megmunkálási technológiától függően, legyen az maró, eszterga, köszörű, szikra-, vízsugár-, lézer-, lemezalakító, hegesztőberendezés, állandóan optimálisan, nagy precizitással működtethető. Egyben a CNC-vezérlőegység több részegységet irányít: felügyel a kenésidőre, valamint a szerszámgép holtjátékának kiküszöbölésére, a biztonsági reteszelésekre, az általános állapot kijelzésére, bonyolult matematika műveleteket végez, térbeni pályagörbéket határoz meg, a megengedett vágósebesség és forgácsleválasztás függvényében mozgatja a munkadarabot és a szerszámot.
A CNC-programozók képzése 1-2 éves időtartamúak, a hozzá szükséges iskolai végzettség az érettségi.