A modell lényege, hogy jelentősen emelik a gyakorlati órák számát, méghozzá nem csupán a tanműhelyekben, hanem a szakképzésben való részvételt vállaló munkahelyeken is. Erről még novemberben állapodott meg a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Az új rendszerben jelentősen nő a kamara szerepe meghatározott szakmák gondozásában.

A különböző szakmai szervezetek, amelyek évek óta hangoztatták aggodalmukat a végzett szakmunkások tudása és a gyakorlati, piaci igények közötti igen nagy különbség miatt, az új irányt egyöntetűen támogatják.

– Sajnálatos, hogy a fiatal szakmunkások 20-25 százaléka úgy kezdi felnőtt életét, hogy nincs munkája, ami nagyon rossz hatással van rájuk. Ezen változtathat a duális szakképzés bevezetése – mondta dr. Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke.

– Felgyorsult a szakmák fejlődése, változtak egyes szakterületeken belül is a feladatok és az igények. Elég csak az informatikára, a műszergyártásra vagy akár a turizmusra, vendéglátásra gondolni. A cégeknek is új módon kell reagálniuk, de most még többségüket az foglalkoztatja, hogyan tudnak talpon maradni. Ha javul a helyzet, a vállalkozások visszanyerik stabilitásukat, és képessé válnak arra, hogy bekapcsolódjanak a szakképzés gyakorlatába. Erre a mai 400-500 ezer vállalkozásnak akár a 25 százaléka is alkalmas lehet idővel.

Tóth István, a Stratosz, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége elnöke szerint az új rendszer visszatérést jelenthet a korábban sikeres szakképzéshez.

– Arra fogjuk ösztönözni tagvállalatainkat, hogy állítsák vissza a szakképző, tanműhelyi tevékenységüket. Ehhez persze ki kell dolgozni egy a munkaadókat ösztönző szakképzési finanszírozási rendszert is –mondta.

– A kereskedelemben és a vendéglátásban nagyon hasznos, ha a fiatalok a gyakorlati időt egy konkrét munkahelyen töltik és ott bedolgozzák magukat – véli Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke, hozzátéve: a kormány adókedvezménnyel és egyszerűbb költségelszámolási gyakorlattal segítheti a szakképzés minőségi javulását.

Szűcs György, az Iposz elnöke is nagyon fontosnak tartja a vállalkozások érdekeltségének erősítését. Azt tapasztalták, hogy a német finanszírozási rendszer nagyon hatékonyan ösztönzi a vállalkozásokat arra, hogy bekapcsolódjanak a szakképzésbe.

– A mi kis boltjainkban a kereskedők közvetlen kapcsolatban vannak a vevővel – mondta Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (Áfeosz) elnöke. – Nekik érteniük kell a szakmához, az árucikkhez és a boltvezetéshez is. Mostanában alig lehet felkészült eladókat vagy henteseket találni. Fontos, hogy megtaláljuk azokat, akik képesek átadni tudásukat a fiataloknak. S nemcsak megtalálni kell őket, hanem meg is becsülni. Csak így lehet eljutni oda, hogy teljes értékű munkára legyenek képesek a pályakezdők.