Magyarország egyik legnagyobb főiskoláján a jelenlegi hallgatók 60 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elkövetkezendő években újabb felsőfokú tanulmányokba kezd, többségük, a tovább tanulni szándékozók 71 százaléka mesterképzésre, 6 százalékuk PhD-képzésre szeretne menni.

A diploma megszerzése után tízből heten tanult szakterületükön kívánnak elhelyezkedni. Mindössze öt százalék azon hallgatók aránya, akik szakmai érdeklődésük megváltozására hivatkozva már diploma előtti pályaelhagyók, akik a főiskola elvégzése után más szakterületen akarnak érvényesülni, mint amiről oklevelük lesz. Érdekesség, hogy az erre készülők körében nem az egzisztenciális és a karrierszempont a váltás bevallott, elsődleges oka.

A BGF egykori hallgatóinak többsége adó-tanácsadói, mérlegképes könyvelői, pénzügyi, illetve könyvvizsgálói területen készül magát tovább képezni. Kétharmaduk szerint elhelyezkedésüknél egyértelműen előny volt számukra, hogy a BGF-en végeztek, 70 százalékuk azt mondta, hogy tapasztalataik szerint a vállalatvezetők a legjobb diplomák között tartják számon a BGF-en szerzett végzettséget.

A nemrég diplomázottak fele már az államvizsga előtt dolgozott állandó munkahelyen, minden harmadik volt hallgató pedig a főiskoláról kikerülve három hónapon belül talált állást. A legtöbben magáncégnél helyezkedtek el, 51 százalékuk a kkv-szektorban. Állami-önkormányzati vállalatnál 12 százalékuk, nonprofit szervezetnél csak a két százalékuk dolgozik. Kisvállalkozásoknál és a nonprofit szektorban a még diploma előtt állók hasonlóan csekély arányban kívánnak elhelyezkedni.

Külföldi tapasztalatszerzést, illetve külföldi kurzusokon való részvételt a jelenlegi hallgatók több mint egynegyede tervez, többnyire a nappali tagozatosok. Nem meglepő, hogy a nemzetközi gazdálkodás, valamint a turizmus–vendéglátás szakon tapasztalható legnagyobb arányban a külföldi tanulási szándék.