Hajsza a gyakornoki helyekért
Bár sok oktatási intézmény hirdeti magát azzal, hogy gyakorlatorientált képzést folytat, és nem közömbös számára hallgatói, diákjai szakmai előmenetele, a valóság ennél árnyaltabb képet mutat – derült ki az általunk megkérdezett, különféle intézményekben végzett friss diplomások beszámolóiból. Még a karrierépítéssel kampányoló iskolák is arra biztatják a hallgatókat, hogy próbáljanak meg sajátmaguk gyakornoki állást találni. A diá kok többsége ugyan tisztában van vele, hogy a kötelező szakmai gyakorlat a képzés legfontosabb része, a legtöbben mégis az utolsó pillanatban néznek munka után, mikorra a jobb helyeket már betöltötték a szemfülesebbek. A legjobb gyakornoki állásokért nagy a verseny. A kiváló jelöltet az különbözteti meg az átlagostól, hogy már az elején jól látszik rajta, tudja, mit akar elérni, tisztában van valós képességeivel, és hajlandó saját kezébe venni sorsa alakulását. Kresz Balázs, a Magyar Telekom leányvállalataként működő KFKI Zrt. vezető tanácsadója elmondta, hogy bár nem követelmény, nagy előnyt jelenthet egy úgynevezett videoönéletrajz, főleg olyan állások esetében, ahol napi szinten kell prezentálni.
A nagyobb vállalatoknál a gyakornoki képzés olajozott gépezetként működik, ahol a jelentkezők mellé mentort rendelnek ki. A mentor többet jelent gyakorlatvezetőnél, mert nemcsak az elméleti és a gyakorlati tudnivalókba vezeti be a diákot, hanem személyes tanácsaival is támogatja a karrierépítést. A nagyvállatokra jellemző továbbá a saját tananyag összeállítása és belső tréningek szervezése. Egy ilyen állás elnyerése kész főnyeremény, hisz köztudott, hogy sok szervezet pusztán azért foglalkoztat gyakornokot, hogy legyen kivel elvégeztetni a pepecs munkát.
Így járt az a lány is, aki egy online női magazinhoz jelentkezett gyakornoknak, majd több hónapos hajtás után, az ígéretek ellenére sem ragaszkodtak hozzá tovább –sorstársaitól később megtudta, az online médiában ez bevett szokás. Évfolyamtársnőjét viszont egy percig sem áltatták, kerek perec megmondták neki, hogy a rendezvényszervezéssel foglalkozó cég, ahová felvételt nyert, állandóan cserélődő gyakornokokkal végezteti el a munka nagyját. Más szakmákban viszont eleve bajosan lehet gyakornoki állásra szert tenni. Szentesi Péter, a G-mentor Reklámszervező és Kiadó Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta: nehéz olyan gyakornokot találni, aki nem hátráltatja a munkát. – Ez egy speciális terület. A gyakornoknak is be kellene szállnia az értékesítésbe, az viszont rizikós, hisz milliók forognak kockán – mondta. Szentesi szerint ez az egész szakmában így van, a munkafolyamatok puszta megfigyelése pedig egy-két napon belül unalmassá válik.
Attól viszont nem szabad megijedni, hogy egy adott vállalat nem hirdet gyakornoki programot, mert ez nem jelenti azt, hogy esetenként nem fogadnakpályakezdőket. Ilyenkor viszont mindenképpen tisztázni kell: nem csupán a „lepapírozás” a cél. A szakmát tanulni vágyóknak érdemes tudniuk, hogy a most következő tanévtől megújul az elhanyagolt szakmunkásképzés is. A szakiskolai oktatás gyakorlati hátterét a 9. évfolyamban az iskola, a következő két évben pedig külső szakmai gyakorlat egészíti ki. A bútorgyártással foglalkozó Sandra Design Kft. képviseletében Funk Lajos elmondta, hogy mióta Mátészalkán megszűnt a szakképző iskola, azóta gyakornokokat sem tudnak fogadni, hisz a szakmunkások gyakorlati helyét az iskolákkal szerződve lehet biztosítani olyan üzemekben, ahol javítást is végeznek. Ebben az esetben a szakmai gyakorlat többéves, szakképzett oktatókat igénylő folyamat, ami másodsorban pedagógiai munka is.
Paksi löszfalvizsgálat Németországban
Egy professzorának és saját vállalkozókedvének köszönheti Deák Márton, az ELTE geográfushallgatója, hogy kötelező szakmai gyakorlatát Nyugat-Európában, egy geofizikai kutatóintézetben (Leibniz Institut für Angewandte Geophysics) tölthette a paksi löszfal vizsgálatával. – Ha valaki meghallja, hogy Németországban geokronológiai és izotóptechnológiai kutatásokban vettem részt, egyből azt hiszi, hogy az valami nagyon nagy dolog – és az is! – fejtegeti Marci, aki szerint ott olyan műszerek vannak, amilyenek itthon húsz év múlva sem lesznek. A Németországban töltött fél év eredményeként fel is ajánlottak neki egy doktori állást, amit egyelőre visszautasított, mivel nem szeretne ott élni. De, mint hangsúlyozza, ezzel nem zárulnak be a kapuk előtte. A lehetőséggel egyébként nem valamelyik állásbörzén találkozott, és nem is az iskolában hirdették meg, hanem a jó tanár-diák kapcsolat révén került látótérbe.