Infobróker: adatból üzlet
– Az információ szerepe átértékelődött, az információszolgáltatás helyét átvette a tudásszolgáltatás – állítja Mikulás Gábor, a Magyar Információbrókerek Egyesületének elnöke. A célorientált, szűrt információnak van haszna az üzleti szférában, amivel időt és energiát spórol a megrendelő. Mikulás Gábor az infobrókerséget öszszefogó szakmaként definiálja, mivel az információval kereskedő szakember feladatköre több területen ível át: céginformáció-kutatás, versenyfigyelés, dokumentumszolgáltatás, tanácsadás, trendfigyelés, piackutatás, médiaelemzés, sajtószemlézés és fordítás. Az eszközök is változatosak: a telefonos adatszerzéstől kezdve a webes kutatásokon, a térítéses adatbázisok alkalmazásán, az összetett adatbányászaton és a szakemberekkel készített interjúkon át egészen a könyvtári és levéltári szolgáltatások igénybevételéig a legalitás határain belül minden megengedett.
– A megrendelő speciális igényei határozzák meg a feladatot, az ár helyzetfüggő: előfordult, hogy egyetlen telefonszámot adtam el 50 ezer forintért, de elképzelhető olyan konstelláció, hogy az előbbi sokszorosát éri egy telefonszám, ha a kliens megfelelően nagy értéket tud rajta realizálni – mondja Mikulás.
Becslések szerint ma a testre szabott információszolgáltatást végző cégek forgalma több tízmilliárd forint is lehet, számuk pedig ezer feletti, míg a magukat információbrókerként tituláló formációk száma elenyésző. Van, hogy az infobróker egy nagyobb intézmény keretein belül, státuszban dolgozik, s van, hogy egy mikrovállalkozás alkalmazottjaként mint külsős szakember kap szerződést egy konkrét feladatra.
A Magyar Telekom évek óta vesz igénybe külső szolgáltatókat a sajtófigyelés, piackutatás területén, és a céginformációk beszerzésére, a legszorosabb együttműködés azonban outsource cégéhez, az Infodok Kft.-hez fűzi. – A mi esetünk egyedi: a vállalat az addig belső szolgáltatásként használt tevékenységet szervezte ki, tehát ugyanazokkal a szakemberekkel és infrastruktúrával dolgozik tovább szerződéses formában –mondja Kóródy Judit ügyvezető igazgató. A külső és a belső információs szakember igénybevételének is mások az előnyei. A vállalat által alkalmazott információs szakember jól ismeri a vállalat belső működését, stratégiáit, valamennyi szakmai területet figyelemmel kíséri, így képes feltárni az igények közötti összefüggéseket. A külső szakember nem ismeri ilyen mértékben a belső igényeket, általában részfeladatokra szól a megbízása, s kevesebb költségráfordítással jár, mert nem kell az állandó készenlétet is fizetni. Emellett lehetőség van az adott téma nevesebb szakértőit megbízni, akik versenyeztethetők egymással. Minden esetben a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás a meghatározó – jegyzi meg Kóródy Judit.
Modern szemlélet
– A könyvtáros már nem csak a könyvek tárosa – mondja Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékének adjunktusa. A kulturális örökség megőrzése, az archiválás továbbra is kiemelt feladat, de nagyon fontos a szemléletváltás, a hallgatók vállalkozói kompetenciafejlesztése. Az ELTE BTK informatikuskönyvtáros-képzés információ- és tudásmenedzsment szakirányának és üzleti információmenedzser szakirányának felelőseként úgy látja, az üzleti információszolgáltatás minden fejlett országban könyvtári kategória is – ehhez kell igazodnia és korszerűsödnie az oktatásnak is.
– Több felsőoktatási intézményben beemelték már a vállalkozói információs ismereteket és a menedzsment tárgyakat a könyvtárosképzésbe: például az egri Eszterházy Károly Főiskolán és a Nyugatmagyarországi Egyetemen.
Üzleti információmenedzser szakirány azonban csak az ELTE-n fut. Fontos, hogy a klasszikus könyvtárosi hivatás értékeit is átadjuk – hívta fel a figyelmet Kiszl Péter.
