Szakmasztár született
Három napon át ezrével mentek a Hungexpón megrendezett Szakma Sztár Fesztiválra az ország minden tájáról a diá kok, nemcsak szakmunkástanulók, hanem általános iskolások is, hogy lássák, hogyan dolgoznak a legjobbak, és érzékeljék, mit jelent a gyakorlatban egy-egy szakma. Az országos döntőbe 110 iskolából 224 tanuló jutott be, akik két napon át versenyeztek szóban és a gyakorlatban. Ez utóbbit egyre fontosabbnak tartják a szervezők. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szakképzésben harmadannyi időt szánnak a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, mint a fejlettebb gazdaságú országokban. Ezen a helyzeten a jövőben változtatni szeretnének.
Nemcsak a győztesek nyertek a versennyel, hanem azok a diákok is, akik az elődöntőkben 60 százalék felett teljesítettek. Ezzel ugyanis 940 diák mentesült a szakmai záróvizsga írásbeli feladata alól. Akik a döntőben teljesítették a gyakorlati és szóbeli vizsgarészek legalább 60 százalékát, azoknak nem kell záróvizsgázniuk ezekből. Az a versenyző, aki minden feladatrészt 60 százalék felett teljesített, mentesült a teljes szakmai vizsga alól: 190-en érték el ezt a szintet.
A versenyt sok cég tartotta fontosnak. Schmiedt László, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. személyügyi vezetője azt hangsúlyozta, hogy a kecskeméti gyárukhoz nagyon sok embert keresnek, és szabad a pálya a jó szakmunkások számára. Tóth Balázs a Wienerberger céget képviselve azt tartja fontosnak, hogy a legkorszerűbb technológiát ismerjék meg a versenyzők, akik akkor állnak munkába, amikor ismét megerősödik a gazdaság.
– Ezek a fiúk ugyanolyan tiszta ruhában fogják befejezni a munkát, mint ahogy elkezdték – mutatja Ligetvári István vizsgabizottsági tag a terepen szerelő fiatalembereket. Itt dolgoznak a gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelők, a vízvezeték- és vízkészülék-szerelők, a központifűtés- és csőhálózat-szerelők és a géplakatosok. – A piac felveszi a frissen végzetteket. Mégis évről évre egyre kevesebben jelentkeznek ezekre a pályákra. Szerintem változtatni kellene a beiskolázási arányokon a szakképzés javára. Tudatosítani kellene, hogy egy jó szakmunkás is kereshet jól, és a társadalomban is megbecsült ember lehet.
– Nehéz feladat a kőművesszakmára megtanítani a fiatalokat. Itt még mindig elég a nyolc általános a felvételhez –érzékelteti Makkai Géza, a Jelky András Szakképző Iskola és Kollégium tanára, aki felkészítette a kőművesverseny győztesét, Ács Normant. Makkai Géza 40 éve kezdte a szakmát, Baján él, 10 éve tanít, és hat tanulója ért el kiemelkedő sikert az országos versenyeken. – Erre a pályára a leghátrányosabb helyzetű gyerekek jönnek. Az iskolában szembesülnek azzal, hogy ők építenek majd fel egy házat, és 10-12 millió forintos értéket bíznak rájuk. Nagy a felelősség, hogy valóban jól dolgozzanak. Így aztán a 36 fős osztályokból 15-20 gyerek szerzi csak meg végül a szakmunkás-bizonyítványt. Folyamatos, nagyon szigorú oktatásra van szükségük, és megértésre, sokszor lelki támaszra, és persze több száz tanórára.
A győzteseknek nagyon jók az esélyeik itthon is, külföldön is. De többnyire még tovább akarnak tanulni. Van, aki a szülői példát követve választott pályát, mint Béres Mihály, aki az édesapjával közösen akarja folytatni az ácsmesterséget. Van, aki a kézművesség szépségéért lett bőrdíszműves, mint a győztes Takács Anett. És van, aki férfiként vállalkozott a kozmetikusi pályára, mert megtetszett neki egy krémrecept az újságban, és azóta eltökélte, hogy elismert kozmetikus akar lenni, mint Varga Máté.
– A versenyzők azt mondták: nagy önbizalmat és biztonságot szereztek ezekben a napokban. Ami közel jár ahhoz a célhoz, amit a szervezők szeretnének elérni, hogy a szakmák legjobbjai is érezhessék sztárnak magukat.
