A már meglévő együttműködéseiket foglalta keretbe egy megállapodással a Budapesti Gazdasági Főiskola, a fenntartásában anyagi kötelezettségeket vállaló megyei önkormányzat és a Wamsler SE. A szerződés tartalmazza az oktatástól a karrierépítésig mindazt, ami közös tevékenységet jelent a cég és a képzőhely közt. Érdekessége, hogy lehetőséget nyitottak más vállalkozásoknak, gazdálkodó szervezeteknek is a csatlakozáshoz. Mégpedig azzal a céllal, hogy a majd minden mutatójában az országos rangsor utolsó helyén található Nógrád megyét egy-két hellyel fölhozzák –mondja Lénárt Béla, a 12 milliárd forint konszolidált árbevételű Wamsler SE elnök-vezérigazgatója. Hozzáteszi, hogy ez számukra nem misszió.

Azokat a milliókat, és azt a nem kevés időt, amit a gazdasági főiskolával való együttműködésre fordítanak, befektetésnek tekintik. A cégvezető egykor maga is a ma már a BGF keretein belül működő Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatója volt. Úgy véli, a versenyképesség megőrzése miatt az operátoroktól a vezérigazgatóig folyamatos képzésre van szüksége a cégüknél mindenkinek. Informatikai hátteret, idegen nyelvi képzést nyújt számukra a főiskola, és az is fontos, hogy diplomamunkákban világíthatnak rá a foglalkozásuk átgondolásra érdemes területeire.

A salgótarjáni főiskolás lányok azt mondják, nem kell az ipari környezettől idegenkedni. Igaz, ismeri el Rigó Flóra, az üzemcsarnokokban a magas zajszint és a kosz meglepte őket. Ettől eltekintve azonban szívesen dolgoznának itt. Fischer Vera is ezt erősíti. Ő még diákmunkán sem találkozott hasonló üzemmel, de a közgazdász pályában sok lehetőséget lát, s a gyári gyakorlatot – miként a megszerzendő diplomáját is – ugródeszkának tekinti. A gazdálkodásmenedzsment szakos fiúk viszont szemmel láthatóan otthonosabban mozognak ezen a terepen. Mert ugyan Novák Sebastian sem látott még ezelőtt kandallógyártást, viszont nemegyszer megfordult a salgótarjáni acélgyárban, ahol édesapja és nagyszülei is dolgoztak. Balogh Pétert a termelési környezetben a folyamatok érdeklik. Valamilyen irányítószerepre készül, miként Germuska Gergő is, aki viszont banki területen szeretné majd a jövőben az ilyen nagy szervezetnél megszerezhető tapasztalatokat hasznosítani. Tanáraik összeszámolták, csak ebben a gyárban közel száz munkakör lenne, amit leendő diplomásként be tudnának itt tölteni.

Paróczi Péter főiskolai adjunktus, gyakorlatvezető tanárként problémának látja, hogy a gazdasággal foglalkozó felsőoktatás ma nem nyújtja azt, ami a modern közgazdasági életben szükséges. A végzett hallgatóknak pedig sok esetben pontos képük sincs a saját szakmájukról, diplomájuk felhasználhatóságáról. Ennek elsődleges oka szerinte az, hogy a hallgatók csupán elméleti ismeretekre tesznek szert, azok valóságpróbájára már nem kapnak lehetőséget. Az állástalan diplomások tömegét az ilyen képzésen részt vettek körében kell keresni.

S hogy ezen változtassanak, a salgótarjáni tűzhelygyárban heti rendszerességgel megforduló fiataloknak biztosították, hogy éles helyzetekben tanulhatják meg azt, hogyan kell például értékesítési tervet készíteni, vevővel tárgyalni, vevői analíziseket készíteni vagy termelést irányítani. A gyakorlatorientált képzésre egyébként a BGF vidéki intézményében mindig is nagy hangsúlyt fektettek. A Wamslerrel való együttműködésben pedig még a főiskolai oktatóknak is van miért drukkolni. Ugyanis az ő elméleti tudásukat és képzési programjukat a napi termelésben dolgozó kollégáik tapasztalatával kell szembesíteniük.

A gyakorlatközpontú képzésé a jövő A szerző felvétele