2009 tudományos felfedezései - New Yorkból nézve
A különös ötletek tavalyi jegyzékének egyik gyöngyszeme David Teie amerikai csellista és Charles Snowdon pszichológus kísérletsorozata. A zenész és a tudós arra az évszázados talányra próbált választ találni, hogy vajon a zene valóban képes-e ösztönös érzelmi reakciót kiváltani. A kísérlet során megfigyelték a tamarin majmok hangjelzéseit, és ezek segítségével hoztak létre tamarin-zenét, amelynek lejátszása valóban indulatokat és érzelmi reakciókat váltott ki a majmokból, míg az emberi zene hidegen hagyta őket.
Az üzleti életben is kamatoztatható felismerésre jutott Laurence J. Peter. A kanadai pszichológus kimutatta, hogy a munkájukat jól végző beosztottak előléptetése gyakran káros a vállalat számára. Az egyre magasabb beosztásba kerülő alkalmazott ugyanis előbb-utóbb olyan feladatokkal kerülhet szembe, amelyeket nem képes megoldani, így rontja a cég hatékonyságát.
Peter statisztikai alapon bizonyította, hogy ha nem vehető biztosra, hogy az előléptetett dolgozó az új beosztásban is megállja a helyét, akkor a cég szempontjából nem a teljesítmény alapján, hanem véletlenszerűen érdemes osztogatni a magasabb pozíciókat.
Felkerült a listára a mesterséges autózaj. A környezetbarát hibrid autók motorja rendkívül halk. Ez önmagában még jó hír is lehetne, csakhogy a hagyományos motorokhoz szokott biciklisták és gyalogosok számára komoly veszélyt jelentenek a csöndben közeledő járművek.
Az amerikai autópálya-mérnökség által nyilvánosságra hozott statisztikák igazolják, hogy a hibrid autók több balesetet okoznak útkereszteződésekben és parkolás közben, mint a benzin- vagy dízelmotoros változatok. A hibrid járművek kétszer olyan gyakorisággal gázoltak gyalogost és kerékpárost, mint a hagyományos motorral ellátottak. Szakértők most azon vitatkoznak, hogy milyen hangforrással kellene ellátni a túlzottan csendes gépkocsikat.
Barátságtalan Föld
A New York Times szerkesztői szerint kiemelkedő fontosságú találmány a lézersugár-szúnyogháló. Szabolcs Marka, a Columbia Egyetem kutatója a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatásával olyan szerkezetet készítet, amely a rovarokat távol tartó lézersugarakat bocsát ki. A tudós szerint a készülék kitűnően alkalmazható lenne Afrika szegény országaiban, ahol a malária évente több mint egymillió áldozatot szed. (Arról nincs hír, hogy a lézerháló olcsóbb lesz-e, mint a filléres, és a célnak tökéletesen megfelelő hagyományos szúnyogháló.)
A listán szerepel a Peter Ward paleontológus által kidolgozott Médea-hipotézis, amely James Lovelock közismert Gaia-elméletét igyekszik cáfolni. Lovelock elmélete szerint a Föld hatalmas élő és öngyógyító organizmusként működik, feltéve, hogy az emberi beavatkozás nem teszi tönkre. Ward kutatásai során azt bizonyítja, hogy a Föld egyáltalán nem olyan barátságos ökoszisztéma, mint azt Lovelock állítja. Az élőlények önzők és saját túlélésük érdekében minden további nélkül kipusztítják vetélytársaikat.
A Föld ökoszisztémája a szélsőségek között ingadozik, szó sincs természetes egyensúlyról: ha a biomassza túlsúlyba kerül, beköszönt a jégkorszak. Az ember által okozott globális felmelegedés is egyike az ökoszisztémát felborító kilengéseknek. Ward elismeri, hogy a felismerés aligha boldogítja majd a felmelegedés miatt költözni kényszerülőket és az éhezőket, de legalább a lelkifurdalásunkat enyhíti.
Facebook, Twitter, Obama
Politikai szempontból 2009 egyik legnagyobb felismerése a közösségi oldalak és a miniblogok jelentősége a külpolitikában. Augusztus óta Teherán többször azzal vádolta a nyugati kormányokat, hogy támogatják a Facebook és a Twitter segítségével szerveződő, Ahmadinezsád megbuktatására törekvő ellenzéket. A vádak nem alaptalanok. Az amerikai külügyminisztérium például jelentős összegekkel támogatja azon ügynökségeket, amelyek segítik az internet iráni elterjesztését. Amikor pedig az ellenzéki tiltakozáshullám kirobbant, a külügyminisztérium arra kérte a Twitter üzemeltetőit, hogy halasszák el a tervezett rendszerkarbantartást, mert a rövid leállás is nehézséget okozott volna az iráni ellenzék munkájának összehangolásában.
Az Egyesült Államok a hidegháború idején a Szabad Európa Rádió támogatásával igyekezett aláásni az elnyomó rezsimeket, az internet korában tartalmat már nem is kell szolgáltatnia: elég, ha a szerverek zavartalan működését garantálja.
Természetesen Barack Obama sem hiányozhat a lajstromból. Pszichológusok már a kilencvenes évek közepén felismerték, hogy a stigmatizált csoportok tagjai tudat alatt magukévá teszik az előítéleteket, és ezért rosszabbul teljesítenek. Az idősek szellemi teljesítőképességét rontja, ha emlékeztetik őket korukra, a kiemelkedő sportteljesítmény alapján egyetemi felvételt nyerő diákok tanulmányi eredményét rontják a sportösztöndíjasokkal kapcsolatos előítéletek. David M. Marx az elnökválasztási kampány során vizsgálta fekete diákok teljesítményét.
A kutatás arra a következtetésre jut, hogy azon fekete diákok, akik végighallgatták Obama a Demokrata Párt elnökjelöltségét elfogadó beszédét, jobb szellemi teljesítményre voltak képesek, miután megszabadultak a feketék képességeivel kapcsolatos sztereotípiáktól. Marx szerint az Obama-hatásnak keresztelte a jelenséget.
Hogy aztán mennyi gyakorlati haszna lesz 2009 zseniális felismeréseinek, az talán majd egy év múlva kiderül.
