Zajlik a vita arról, ez az év-e a századforduló, vagy szilveszterig még várni kell. A magyarok – a kontinenssel együtt – a britek ellen szurkolnak a búr háborúban. Fölszáll Zeppelin gróf léghajója, az ötlet szülőatyja, Schwarz Dávid özvegye jogdíjat kapott Zeppelin gróftól. "Aratunk" a Párizsi világkiállításon, 145 nagydíjat kapunk, épül az Erzsébet-híd, üzembe helyezik az első sorszedő gépeket. A föllendülés ellenére a fővárosban 83 ezer a munkanélküliek száma, és 55 ezren kivándorolnak Amerikába.

Az új kor küszöbén az álmok az égig érnek, hallható a száz filmet felvonultató sorozat első darabjának felvezetőjében. Az 1900-as esztendőt feldolgozó film – melyet további 99 követ a 16 órás, 10 DVD-t tartalmazó sorban – Párizsra  és a szabadság Amerikájára koncentrál. A század csillagszórókkal kezdődött azoknak, akiknek aztán oly sok szenvedés jutott osztályrészül. „Az a kívánságunk ma – énekli a századot köszöntő német szilveszteri dalban a snájdig énekes –, hogy a világnak a nap épp oly boldogan mosolyogjon, mint eddig…Csengjenek a pezsgős poharak, szerencsét és jólétet hozzanak, és mindenki úrrá lehessen az új időkön. Közönségem az új évszázadban vidáman várja, mit hoz a jövő.”

Amerikát 20 millió európai választja új hazájául. A régi Európa növekvő jólétét más népek fizetik. II. Vilmos, a kardcsörgető császár Zeppelint hőssé avatja. Utazni a levegőben: az emberiség régi álma teljesül. Az automobil hangos, büdös jármű. Hat ló erejével negyven kilométeres sebességgel "száguld". Megőrül érte a világ, beindul, s mind nagyobb sebességre kapcsol az új évszázad.

A száz évet kronológiai sorrendben bemutató filmben közel hatszáz kor- és szemtanú szólalt meg. A filmek előtt Betlen János foglalja össze az adott év legfontosabb hazai eseményeit.

A következő film 1901-ben "játszódik", s Viktória királynő halála köré gyűjti a világeseményeket.

Erzsébet-híd