Intézményes jócselekedetek
Az alapítványokat összegyűjtő honlap tucatjával sorol fel beteg gyerekeket támogató jótékony szervezeteket, még több olyat, amely szociális segítséget nyújt hajléktalanoknak vagy más elesetteknek. Állatvédők próbálnak segíteni kutyákon, macskákon, sokan a daganatos betegeket támogatják, vagy jobb sorsra érdemes oktatási intézményeket. De a valóságban ennél sokkal több civil szervezet tevékenykedik.
Itthon ötvennyolc ezer nonprofit szervezet működik
A KSH 2008-ban kiadott jelentése szerint Magyarországon közel 58 ezer nonprofit szervezet működik, 23 ezer alapítványi formában, közel 36 ezer pedig társas nonprofit szervezetként, például egyesületként vagy klubként. A jelentés szerint a KSH által megkeresett több mint 64 ezer szervezetből tavaly 58 ezer hivatalosan is működött.
Az alapítványok többsége az oktatást, a szociális ellátást és a kultúrát igyekszik segíteni. A társas nonprofit szervezetek körében pedig a sport-és szabadidő tevékenység, valamint a szakmai érdekképviselet dominál.
A nagy számokat és az egyre zsugorodó forrásokat figyelembe véve azt gondolhatnánk, hogy - sok az eszkimó, kevés a fóka alapon - a pénzek szétforgácsolódnak. Ám a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK), a nonprofit szférát átfogó szervezet szakértői szerint a szétforgácsolódás nem jellemző, mert a szervezetek csak ritkán vannak ugyanazon a „piacon", és a legritkább esetben versenyeznek egymással. Többségük kicsi, alacsony költségvetésű, helyben működő, tevékenységük kifejezetten a helyi közösség igényeire épül.
A bevételek nagy része a KHT-k kasszájában landol
A sok kis szervezet együttesen nagyon sok pénzzel gazdálkodik. Az elmúlt hat-nyolc évben megnőtt a nonprofit szektor szolgáltató szerepe, amely a gazdálkodási mutatóik javulását is hozta. A NIOK adatai szerint a szektor bevételei 2000-hez képest 81 százalékkal nőttek, és elérték az évi 896 milliárd forintot. Jelentősen nőtt az állami támogatásokból származó források aránya, ugyanakkor csökkent a magánadományoké. Csakhogy a látszat ellenére a szektor bevételeinek nagy része nem a klasszikus nonprofit szervezeteknél (egyesületeknél, alapítványoknál) jelenik meg, hanem a nagy, állami alapítású KHT-knál, közalapítványoknál.
A Nemzeti Civil Alapprogram létrehozása és az uniós csatlakozásnak köszönhetően negyedével növekedett a pályázati úton nyert bevétellel rendelkező szervezetek száma. Tizennégy százalékkal emelkedett a nonprofit szektorban munkát vállalók száma, így az összlétszám már meghaladja a százezret. Emellett a nonprofit szervezeteknél tevékenykedő önkéntes segítők száma 430 ezer körül volt, akik összesen 50 millió munkaórával járultak hozzá a szervezetek működéséhez, céljaik eléréséhez, azok fenntartásához.
Uniós pénzt leginkább a foglalkoztatást segítők kapnak
Az uniós csatlakozás után a pénzügyi források is megnyíltak a civil szervezetek előtt. A magyar elosztású, strukturális alapokból származó források az elmúlt években főként a foglalkoztatást elősegítő civil szervezetek munkáját támogatták. Emellett nyitva állnak a források civil szervezetek kapacitásfejlesztése és az önkéntesség fejlesztése előtt is.
A közvetlen EU támogatások is megnövekedtek. Olyan konkrét célokat segítenek, mint például az ifjúság lehetőségeinek javítása, az aktív állampolgárság, az élethosszig tartó tanulás, vagy a fogyasztóvédelem. (Ezekről bővebben itt lehet olvasni.)
A válság hamarabb érkezett
A válság ezt a szférát is elérte, sőt, a leghamarabb itt igyekeztek takarékoskodni a cégek és a magánadományozók. A NIOK-beli tapasztalatok szerint a válságtól függetlenül is csökkent az elmúlt években a nonprofit szervezeteknek juttatott magán és céges adományok aránya, s ezt a válság valamelyest tovább csökkentette. A nagyobb segélyszervezetek, például az Ökumenikus Segélyszervezet vagy a Magyar Vöröskereszt szerint egyfelől csökkenek az adományok, másfelől viszont drámaian nőtt a segélykérések száma. Van olyan szervezet, amely a segélykérések tízszeres emelkedését jelezte, és ez csak a kezdet. Csődök, telep bezárások komolyabb hatásaira a második félévtől lehet majd számítani.
A botrány őket sem kerüli el
Nem segítenek a helyzeten az időnként előkerülő botrányos ügyek sem. A szabályosan működő több tízezer szervezetre gyakorolt hatásuk erősebb, mint a tényleges kár, amit okoznak. Egy-egy eset után sokan elbizonytalanodnak, hogy valóban jó célt szolgál-e az adományuk. A helyzet javítása érdekében a NIOK Alapítvány az Átláthatóság és Bizalom Civil Munkacsoport életre hívását kezdeményezte a legnagyobb szervezetekkel közösen. A NIOK a www.adhat.hu oldal működtetésével próbál segíteni a szervezeteknek és az adományozóknak abban, hogy átláthatóan, meggondoltam, támpontokat kapva tudjanak adományozni és adományt gyűjteni.
Csodalámpa a kívánságok teljesítéséért
A számtalan alapítvány egyike a súlyos beteg gyerekek kívánságait igyekszik teljesíteni. A Csodalámpa alapítvány öt év alatt ezer gyereknek könnyítette meg az életét. 45-50 önkéntessel a fővárosi kórházakban, a vidéki nagyvárosokban megismerik és teljesítik a gyerekek vágyait. Az ezredik alkalommal egy kisfiú utazhatott az Orient Expresszel Budapestről Bécsbe. Egy kislány pedig eljuthatott Helsinkibe. Ezt úgy sikerült megszervezni, hogy a finn nagykövet vállalta egy jótékonysági divatbemutató védnökségét a nagykövetség épületében. Egy ismert, finn divattervező Benes Anita magyar tervezővel együtt ingyen hozta a ruhákat, a modellek is ingyen léptek fel, nem kértek honoráriumot a fodrászok és a sminkesek sem. Az est bevételéből fedezik a kislány és kísérője finnországi utazását. És ez csak kettő az idei 268 teljesült kívánság közül.
