Az új múzeumegyüttes öt épületből áll majd, ezekbe hat múzeum és kulturális intézmény költözik: a Néprajzi Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Magyar Zene Háza és a Magyar Építészeti Múzeum. Az ide kerülő intézmények a magyar kultúra nemzetközileg is elismert művészeti területeit reprezentálják.

Hárommilliárd forintból újulhat meg a Szépművészeti Román csarnoka

Az is biztos, hogy az új múzeumok nem egy tömbben helyezkednek majd el, hanem a parkba ágyazva, a liget különböző pontjain, bár főként az Ötvenhatosok tere környékén. Helyük kijelölésére először is egy ötletpályázatot írnak ki, majd ezután következik az egyes épületekre kiírandó nemzetközi tervpályázat. Baán László szerint kilencven éve nem épült Magyarországon középület nemzetközi pályázat alapján.

Ami az építészeti arculatot illeti: ikonértékű megjelenést várnak el. Bár az olvasókat és az újságírókat egyaránt ennek a részletei érdekelnék a legjobban, ez az, amiről még árnyképet sem tudunk felmutatni, hiszen a pályázatot csak 2014-ben fogják kiírni – lebonyolítására 154,4 millió forintot szán a kormány. A múzeumi negyed koncepciótervezésével együtt az egész Városligetet újragondolják.

Április végére elkészül a liget átfogó, kulturális, terület- és településrendezési szempontokat egységben kezelő hasznosítási koncepciója is, amelyben például olyan elemek szerepelnek, mint a Fővárosi Nagycirkusz új helyének kijelölése, a Petőfi Csarnok átalakítása, a jelenleg üresen álló Olof Palme Ház hasznosítása vagy például egy termálhotel építése a Széchenyi fürdő közelében. Nem szerepel viszont a koncepcióban az Andrássy út mint új múzeumi tengely, amelyről pedig a korábbi kulturális államtitkárnak voltak határozott víziói. Az elképzelést ugyan nem vetették el, de az biztos, hogy az állam most nem erre koncentrál.

Magánerőből viszont tovább fejlődhet a negyed, kapcsolódva a nagy állami fejlesztéshez. Mint hírlik, többek közt Zelnik István tervezi újabb magánmúzeum nyitását az Andrássy úton, s Pákh Imre is itt nyitná meg gyűjteménye számára a Munkácsy-múzeumot. Magánerő bevonására egyébként számítanak az új múzeumi negyed építésében is – mondta el Balog Zoltán. A múzeumi építkezések számításaik szerint mintegy 70 milliárd forintot emésztenek majd fel, s ennek 10 százaléka kerül majd ki költségvetési forrásból, a többi nagyrészt az EU 2014-ben kezdődő, következő költségvetési ciklusában rendelkezésre álló forrásokból. További 50 milliárd lesz hozzávetőleg a Városliget rendezése, amely egyszerre fejeződik majd be a múzeumok átadásával, előreláthatólag 2018-ban.

A beruházástól azt remélik, hogy a Városliget ezáltal Európa egyik legsokrétűbb és legszínvonalasabb kulturális turisztikai célpontja lesz, s önmagában is egy-másfél millió turistát vonz majd Budapestre. Arról, hogy a tervet veszélyezteti-e egy esetleges kormányváltás, a miniszter annyit mondott, ha jól értettük: a szakma kezében van a megvalósítás. Hogy a szakma alatt esetleg a megerősített kultúrstratégiai szerepű Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) értette-e, vagy mást, erre válasz lehet egy másik kijelentése, amely szerint az MMA-nak ehhez a projekthez nincs köze. Tartalmi dolgokról egyelőre nem esett szó, hiszen az ezt részletező tanulmányoknak június 30-ra kell elkészülniük. Néhány részlet azonban már ismeretes. Például az, hogy a Nemzeti Galéria egy épületbe kerül a Ludwig Múzeummal, s a modern magyar művészetet nemzetközi összefüggéseiben mutatja majd be.

Hasonló elképzelésekről beszélt lapunknak néhány napja a Néprajzi Múzeum új igazgatója is, ami a néprajzi anyag múzeumi negyedbeli kiállítását illeti. A fotográfiai múzeum megvalósításával kapcsolatban megtudtuk, hogy emiatt nem zár be a jelenleg Kecskeméten működő fotómúzeum. A Magyar Zene Háza pedig elsősorban nem múzeum lesz, annak ellenére, hogy kiállítást is lehet majd látni ott a magyar zenetörténetről. Helyet kapnak benne jeles hangszergyűjtemények, s nagyon sok zenehallgatási és interaktív használati lehetőséget is kínál majd. A nemzetközi építészeti tervpályázat alapját képező, június 30-ig elkészítendő konkrét múzeumi és építészeti koncepciók kidolgozására februárban munkacsoportok alakulnak.

Szó esett arról is, hogy a múzeumok kiszolgálására a liget közelében fekvő Szabolcs utcai kórház jelenleg kihasználatlan épületegyüttesében fogják létrehozni az Országos Múzeumi Raktározási és Rekonstrukciós Központot, a negyed raktár- és restaurációs bázisát. A projekt részeként újítják fel a Szépművészeti Múzeum Román csarnokát is, amelynek háborús sérüléseit immár több mint hatvan éve nem sikerült rendbe tenni annyira, hogy látogatható legyen. Pedig pazar szépségű terem. Jelenleg raktárnak használják, mint azt a sajtótájékoztatón is láthattuk. Rendbetétele hárommilliárd forintot igényel majd, utána a tervek szerint itt lesznek láthatók egyebek mellett a Nemzeti Galéria csodálatos, középkori szárnyas oltárai.