Mégis nőhet a gázszámla
A tarifamegállapításra fix képletek érvényesek, ezek bizonyos soraiba meghatározott költségtényezőket kell belehelyezni. Ilyen például az idén bevezetett közművezeték-adó, amelyet a hivatal – például arra hivatkozva, hogy az a megállapítás idején még nem volt érvényben – nem ismert el. A cégek úgyszintén igyekeztek többletköltségként elismertetni az idén megemelt, nyereségarányos Robin Hood-adót is. Gondot okozott nekik az is, hogy a hivatal az eljárás megindítását követően egyetlen nap alatt hozott határozatot.
Ezzel saját, három hónapos eljárási időre vonatkozó szabályait is megsértve, nem adott lehetőséget a cégeknek a határozat áttekintésére, véleményezésére. A gáztársaságoknak kedvező döntést hozó bírói tanácsok egyöntetűen elfogadták azt az érvelést, hogy a hivatali határozatok mind tartalmukban, mind eljárásmódjukat illetően megsértették a hatályos szabályokat. Ezért új eljárásra kötelezték a hivatalt. Értesülésünk szerint a hivatal valószínűleg fellebbez.
A Tigáz ügyében információnk szerint a bíróság egyelőre nem hozott döntést, de esetükben is hasonló – elsőfokú – végkimenet várható. A Tigáz egyébként a Robin Hood-adó megemelésére nem hivatkozott, mert évek óta veszteséges, tehát ez a változtatás nem érinti. Korábbi hírek szerint tavaly év végén, miután Orbán Viktor kormányfő meghirdette tízszázalékos lakossági áram-, gáz- és távhődíj-csökkentési programját, az apparátus lázas munkába kezdett ennek gyakorlati megvalósítása érdekében. Ennek nyomán kísérletet tettek a hatósági tarifák minden lehetséges belső tételének csökkentésére.
Lapunknak korábban Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára is elismerte, hogy pontos költség-felülvizsgálatra a tízszázalékos rezsicsökkentés január 1-jei végrehajthatósága érdekében nem volt idő, így azt most kell megtenni. A gáz esetében viszonylag könnyebb volt elérni a kívánt árcsökkentést, mert a gázszámla nagy részét a molekuladíj teszi ki, amit a kormány jelen állás szerint úgy állapított meg, hogy azon a gázcégek nem találtak jogi támadási felületet. A számla kisebb tételét kitevő rendszerhasználati díj is megoszlik a lakossággal kapcsolatban álló gázelosztók, a központi rendszert működtető, Mol-tulajdonú FGSZ és az E.ON-tulajdonú gáztároló rendszer között. Ennek egy része a lakossággal közvetlenül kapcsolatban álló hálózat összesen mintegy nyolcforintos üzemeltetési költsége. A vita ez utóbbi tétel emeléséről szól, ami a tavaly köbméterenként körülbelül 140, most mintegy 120 forintos lakossági tarifának egy százaléka lehet. Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint a köbméterenkénti tarifában a vita egy vagy néhány forintról szól. Mégis elképzelhetetlennek tartják, hogy – hasonló jogerős döntés esetén – a kormány akár ennyivel is megemelje a lakossági árat.
Van ugyanis más lehetőség: az így kifizetendő többletösszegeket ráterhelheti a lakosságon kívüli gázfogyasztókra, cégekre, intézményekre is. Ez számításunk szerint összességében mintegy tízmilliárdos többletterhet jelenthet e körnek. A tízszázalékos januári áramárcsökkentés kapcsán is hasonló jogi eljárás indult az energiahivatal határozata ellen. Ott nagyobb a tét, mivel a kifogásolt tétel – a rendszerhasználati díj – a számla közel felét teszi ki, és az áramtársaságokkal kapcsolatos döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az erről – illetve a Tigázról – szóló döntés a közeljövőben várható.
