A Magyar Nemzeti Banknak "hangosabban" kellett volna felhívnia a figyelmet a devizahitelek kockázataira még a válság kirobbanása előtt - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán Budapesten az "Álomcsőd" című interjúkötet bemutatóján.

Az MNB elnöke kiemelte: a válság felvetette, hogy a jegybankoknak érdemes lenne makroprudencális eszközöket, szabályozási lehetőségeket adni a további válságok megelőzésére. Magyarországon is a pénzügyi stabilitással kapcsolatos valódi szabályozási eszközök a parlament és a kormány kezében vannak - tette hozzá.

A jegybankelnök, mint az "Álomcsőd" című kötet egyik interjúalanya beszélt a válságról. Az interjúkötetben a szerzők, két ismert gazdasági újságíró - lapunk volt munkatársai - Várkonyi Iván és Martin József Péter olyan neves, a válság idején döntéshozó pozícióban levő személyeket szólaltattak meg, mint Bajnai Gordon, Bogsch Erik, Demján Sándor, Farkas István, Felcsuti Péter, Heim Péter, Jaksity György, Kovács Árpád, Simor András és Surányi György.

Az MNB elnöke szerint a világ számos országában mind a központi banknak, mind a felügyeletnek olyan jogosítványai vannak, amelyekkel hathatósan tudják szabályozni az adott ország pénzügyi folyamatait.

Simor András elmondta: ha szabályozási eszköz lett volna az MNB kezében, akkor a jegybank korábban és hatásosan lépett volna fel a devizahitelezés korlátozása érdekében. "Már az is eredmény, hogy a jegybank elképzeléseit is figyelembe vették azoknak a korlátoknak a felállítása során, amikor meghatározzák, a fedezeteket milyen arányban kell figyelembe venni a lakásvásárlásoknál felvett különböző típusú devizahiteleknél" - fűzte hozzá. Megjegyezte: a válság előtt a hazai kereskedelmi bankárok el sem tudták képzelni, hogy egyszer majd komoly gondot okozhat a lakosság nagymértékű devizaadóssága.

A kötetet ismertető sajtóközlemény idézi Demján Sándort, aki úgy véli, előre lehetett látni, hogy közeleg a vész, és azt mondja, "a válság mentette meg Magyarországot a csődtől". Felcsuti Péter szerint ilyen válságra nem számíthatott senki sem.

Teljesen különböznek a vélemények a jegybanki politikáról - legyen szó a múltbeli lépésekről, vagy a jövőben bekövetkező változásokról. Surányi György például továbbra is abban látja az egyik legnagyobb gondot, hogy 2008 végén, 2009 elején alacsony szinten állt az ország devizatartaléka. Simor András szerint Magyarország devizatartaléka nem volt alacsonyabb, mint a hozzánk hasonló országoké, a valódi problémát az ország adósságállománya, benne a lakosság nagymértékű deviza-adósságállománya jelentette.

A sajtóközlemény szerint egyetértés a kötet szereplői között két dologban van: a 2001-től 2009 tavaszáig folytatott gazdaságpolitikát - azon belül is elsősorban a 2001 és 2006 közötti osztogatást - hibáztatják a kialakult helyzetért, és úgy látják, az akut válságot aligha lehetett volna másként kezelni 2008 októberében, mint hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az Európai Unióhoz fordul segítségért.