Orbán jövő héten válaszol a zsidó szervezetek kérdéseire
Lázár János közölte: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatni fogja Orbán Viktort, aki "minden magyar honfitársunknak és zsidó polgártársunknak" kíván válaszolni.
Elmondta: három olyan fontos kérdés kapott kiemelt figyelmet, amelyre a zsidó szervezetek választ várnak a kormánytól: "a körösmezői borzalom kérdése" és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata, a józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó Sorsok Háza emlékhely és oktatási központ, illetve a német megszállási emlékmű, amelyet az 1944. március 19-én történt német megszállás évfordulója kapcsán kíván felállítani a kormányzat.
A 2014-es holokauszt-megemlékezéseket a magyar kormány a magyarországi zsidó civil és közéleti szervezetekkel, illetve polgárokkal szeretné megtartani, hogy "a főhajtás, az emlékezés közös legyen", ennek jegyében hallgatták meg a véleményeket - jegyezte meg. A Sorsok Háza "csak úgy jöhet létre Magyarországon, ha annak kapcsán kialakul egy értelmes, korrekt, a tartalomra koncentráló párbeszéd" – jelentette ki az államtitkár. Rámutatott: a kormánynak nem az a célja, hogy a magyarországi zsidó közösséggel szemben hozzon létre egy emlékhelyet, hanem "velük együtt, az ő segítségükkel, támogatásukkal".
Amennyiben az együttműködés nem lesz sikeres, akkor "nincs értelme a program megvalósításának" – fogalmazott. Mint mondta, "a történelem meghamisítása lenne, ha úgy tennénk, mintha Németország 1944. március 19-én nem fosztotta volna meg Magyarországot a szuverenitásától", ahogy az is, ha "a német megszállás felelősségét el akarnánk vitatni abban, hogy a magyarországi zsidó honfitársainkat 1944-ben magyarok és németek közösen deportálták".
Lázár János leszögezte: Németország felelőssége a magyar zsidó emberek deportálásában "elvitathatatlan és a kormány szempontjából megkérdőjelezhetetlen. (...) A németek által ellenünk elkövetett bűnök nem mentesítenek bennünket a saját magunk ellen elkövetett bűnök felelőssége alól, a német megszállás nem mentesíti" a magyarokat "abban, hogy 1944-ben a német megszállás következményeként Magyarországról a zsidó polgártársainkat és honfitársainkat magyarok és németek közösen deportálták".
Közölte: a két és fél órás tanácskozáson hosszú vita alakult ki a fenti kérdések kapcsán, ennek tartalmáról pedig részletesen tájékozatja Orbán Viktort. Megemlítette, hogy a Miniszterelnökség támogatásával a Tett és Védelem Alapítvány tavaly havonta készített felmérést a magyarországi antiszemita jelenségekről, amelyekről Kovács András szociológia professzor adott áttekintést.
Lázár János beszélt arról, hogy a kerekasztal másfél éve rendszeresen ülésezik, de még soha nem kapott ekkora figyelmet, ami annak tudható be, hogy a zsidó felekezetek és szervezetek a kormány állásfoglalását kérték a felmerülő kérdésekben. Megállapította: az ülés napirendje alapvetően az együttműködésről szólt és csak részben a problémákról.
A csütörtöki ülésen "negatív indulatoktól mentes, korrekt vita folyt", a kormány megadta a kellő tiszteletet a megjelenteknek és több mint tíz zsidó szervezetet hallgattak meg az aktuális kérdésekről – mondta. Kérdésre az államtitkár közölte: a megjelent szervezetekkel "konstruktív és tisztességes" vita zajlott, "természetesen bizonyos hangok nagyon kritikusak, élesek voltak".
Hozzáfűzte: "miniszterelnök úr (...) minden körülményt alaposan fog mérlegelni és felelős döntést hoz, olyan felelős döntést, amely nem a feszültséget növeli az országban. (...) Nem olyan ügyekről beszélünk, nem olyan társadalmi jelenségekről, problémákról és tényekről, amelyek egy beszélgetés alkalmával megoldhatóak, valószínűleg tíz év múlva is fogunk ezekről a kérdésekről beszélgetni".