Óriási reneszánsza van az erőszak kultúrájának Magyarországon - nyilatkozta lapunknak Csák Gergely. Mint mondta, az erőszak, akárcsak verbális szinten is, de teljesen befészkelte magát a mindennapi életünkbe. „Sajnos általánossá vált, hogy az esetleges konfliktusokat az emberek agresszivitással oldják meg. Lehet ezért okolni a médiát, a politikát, bárkit: a magyar társadalomban nő a feszültség" - mutatott rá a szakember, aki - végzettségét tekintve - szociológus.

Ha azt észleljük, hogy atrocitás készül ellenünk, elfordítjuk a fejünket, oda se nézünk, átmegyünk az utca túloldalára, leszállunk a villamosról - vagyis, valamilyen formában ösztönösen megpróbáljuk elkerülni a bajt. Az aikido-edző szerint még mindig ez a legjobb megoldás, de figyelmeztetett: ha olyan helyzetet látunk, ahol fizikai inzultus kezdődhet, a legjobban tesszük, ha egyszerűen arrébb megyünk és felhívjuk a rendőrséget. Mint azt Csák Gergely ironikusan megjegyezte: a nindzsák első szabálya a harcban, hogy „fuss el!". Az emberek nagy része egyébként ezt a technikát követi Magyarországon - senki sem mer rászólni a verekedőkre, vagy megvédeni azokat, akiket éppen megvernek, pedig sokszor a közösségnek lenne visszatartó ereje - mondta a Zumm Aikido Egyesület ügyvivője. Ha sokan egyszerre szólnának rá az agresszív emberekre, vagy többen védenék meg a vétleneket, talán kevesebb ilyen eset fordulna elő" - jegyezte az edző.

Az aikidósnak van néhány gyakorlati tanácsa is, hogyan kerülhetjük el az erőszakos szituációkat. Véleménye szerint a legjobb, ha korán felismerjük, melyek azok a helyzetek, amelyek veszélyesek. „Sötétedés után lehetőleg kerüljük el a kihalt utcákat, illetve ne menjünk kíséret nélkül az éjszakába. Ha már kimozdulunk, próbáljuk a drága ékszereket nem feltűnő helyre magunkra aggatni. Ne legyünk feltűnőek, ne üvöltözzünk, ne lógjunk ki a tömegből. A feltűnő emberek mindig jobban vonzzák a bajt" - hangsúlyozta a szakember.

Vannak azonban azok a helyzetek, melyeket nem lehet megelőzni és már nem tudunk elfutni sem. Ilyenkor nincs igazán jó megoldás, vagy előre megírt forgatókönyv. Ekkor a leghasznosabb dolog, ha nem veszítjük el a fejünket és megpróbálunk hidegvérrel reagálni. Az aikido-mester szerint ha kevés érzelmet mutatunk, ha kevéssé reagálunk a bennünket ért inzultusra, „talán könnyen megúszhatjuk".

Attól függően, hogy mi egy támadás célja - rablás, vagy csak a céltalan erőszak -, több dolgot is tehetünk. A legegyszerűbb, hogy megadjuk magunkat. Odaadjuk a pénztárcánkat és a telefonunkat - amennyiben a támadónak erre fáj a foga. Ha azonban a támadó nem rablásra készül, hanem kifejezetten erőszakra, akkor a helyzet csak rosszabbá válhat akkor, ha megadjuk magunkat. Adott esetben az életünket is könnyen elveheti egy képzettebb verekedő, ezért ilyenkor célszerű bármilyen, a kezünk ügyébe kerülő eszközzel - bot, szék, kulcscsomó - távol tartani a támadót magunktól.

Amennyiben a támadónál fegyver van - kés a leggyakoribb - ne próbáljunk ellenállni, a legjobb megoldás a futás. Csák Gergely hangsúlyozta: még az önvédelemre képzett emberek esetében is valószínű, hogy egy ilyen helyzetet nem úsznak meg sérülés nélkül.

- Megbeszéltem Zolikával, hogy ha a karateedzések miatt elhanyagolja a házi feladatait, hát akkor el lesz hanyagolva, és passz