Az alapkamat csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélés javulása tartósnak bizonyul és a monetáris kondíciók lazítása nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását és a tőkeáramlások folytonosságát - fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a hétfői kamatdöntés indoklásában. A testület változatlanul 9,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.

A tanács véleménye szerint érdemi gazdasági fellendülés csak 2011-ben várható. Kifejtik: az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdasági kilátások romlása. A magyar gazdaság visszaesése várhatóan nagyobb lesz az európai átlagnál, mert a külső dekonjunktúra, a hitelkínálat szűkülése és a költségvetési intézkedések növekedést rontó hatása egyszerre jelentkezik. Az adóintézkedések átmeneti hatásától eltekintve az erőteljes gazdasági visszaesés hatására az infláció a középtávú inflációs cél alá mérséklődhet.

Az elmúlt negyedévben megjelenő adatok tovább romló képet rajzolnak ki a gazdaság kilátásairól - fogalmaznak. Az év első hónapjaiban a világkereskedelem közel ötödével esett vissza. A legutóbbi információk alapján azonban az üzleti várakozások lassú javulása és a készletek csökkenése a konjunkturális helyzet fokozatos stabilizálódására utalhat.

A magyar gazdaság külkereskedelmi szerkezete miatt az európai visszaesés a hazai exportszektort rendkívül érzékenyen érinti. A versenyképesség javítását célzó kormányzati intézkedések, valamint az elmúlt időszakban bekövetkezett reálleértékelődés a külső kereslet visszaesését csak részben képesek ellensúlyozni. Az európai növekedési kilátásokkal összhangban érdemi fellendülés csak 2011-ben várható.

A romló értékesítési kilátások a vállalatokat a bérek befagyasztására, a létszám erőteljes csökkentésére és a beruházások elhalasztására késztették. A vállalati jövedelmezőség azonban még így is számottevően romlott, így az alkalmazkodás várhatóan tovább folytatódik. A csökkenő foglalkoztatás miatti jövedelembizonytalanság, valamint a csökkenő hitelkínálat a lakosságot is a fogyasztási és beruházási kiadásai visszafogására ösztönzi. Ennek következtében a megtakarítási hajlandóság tovább emelkedhet, és a belső kereslet érdemi élénkülésére 2011 előtt nem számítanak.

Az MNB új eszközeinek bevezetése és a kormányzat közvetlen hitelnyújtása mérsékli a bankrendszer finanszírozási lehetőségeinek szűkülését - jegyzik meg. A gazdaság növekedési kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság miatt azonban a hitelezési aktivitás várhatóan továbbra is visszafogott lesz és a bankok törekedni fognak hitelezési portfóliójuk kockázatának mérséklésére.

A költségvetés finanszírozhatóságának korlátai nem teszik lehetővé, hogy a romló növekedési kilátásokkal párhuzamosan a költségvetés automatikus stabilizátorai teljes mértékben működjenek. Az egyensúly biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések hosszabb távon elősegítik a potenciális növekedési ütem emelkedését, az állami eladósodottság hosszabb távú fenntartható pályára állását. Mindezek a tényezők hozzájárulhatnak a piaci bizalom helyreállításához és mérsékelhetik a gazdaság finanszírozásának költségét, de rövidtávon mélyítik a recessziót.

A közép-kelet európai régió kockázati megítélése az elmúlt hónapokban számottevően javult, a hazai pénzügyi piacok is a konszolidáció jeleit mutatják, ugyanakkor a globális kockázatvállalási hajlandóság alakulása továbbra is kiszámíthatatlan - figyelmeztetnek. A költségvetés finanszírozásának biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések hosszabb távon javíthatják a hazai befektetések megítélését, de ez még nem mutatkozott meg a hazai pénzügyi eszközök iránti kereslet növekedésében.