Mérhető fejlődés Izraelben

Izrael esélyegyenlőség noller zsidóság

A legutolsó izraeli népszámlálás statisztikai adatai szerint a 21. század első évtizedében jelentősen nőtt a diplomások és digitális írástudók száma az országban, igaz a korábbi felmérésekben kimutatott társadalmi egyenlőtlenségek továbbra sem tűntek el.

Az izraeli Nemzeti Statisztikai Hivatal a közelmúltban tette közzé a 2008-ban lebonyolított legutóbbi népszámlálás eredményeit. A 400 ezer háztartás lekérdezésével és 250 ezer telefoninterjú lebonyolításával készült vizsgálat szerint Izrael jelentős előrelépést tett a 21. század első évtizedében.

A cenzus szerint a több mint 7,4 millió lakossal rendelkező közel-keleti ország az informatikai és oktatási felzárkózás terén ért el eredményeket.

Míg a legutóbbi, 1995-ös adatfelvétel során csak 14,3 százalék volt a diplomások aránya, addig ez a szám 2008-ban már meghaladta a 22 százalékot. A társadalom-jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, továbbra is komoly területi aránytalanságok jellemzőek a magas végzettségűek eloszlására, és ami még súlyosabb, az eltérő szocioökonómiai státusszal rendelkező társadalmi csoportok is egyenlőtlen esélyekkel rendelkeznek a felsőoktatásba való bekerüléshez. A lakosok informatikai ellátottsága ennél valamelyest egyenletesebben alakult. A korábban mért 27-ről 70 százalék fölé nőtt a számítógéppel rendelkező háztartások száma, amelyek több mint 90 százaléka már internetkapcsolattal is rendelkezik.

A Hivatal adatai szerint az elmúlt több mint tíz évben nőtt a foglalkoztatottság száma, az 1995-ös 55 százalékos szintről 60 százalékra. A foglalkoztatottak 12 százaléka saját vállalkozásban, 86 százaléka alkalmazottként dolgozik. A 15 év fölötti férfi munkavállalók a cenzus szerint heti 45,2, a nők 35,5 munkaórát dolgoznak.

A munkaerőpiac összetételét tekintve a dolgozók 14 százalékát teszik ki a diplomások, 16 százalékát a szakmunkások és 7 százalékát a képzettség nélküliek.

A statisztika szerint továbbra is csökken a külföldön született bevándorló zsidók száma. Az első népszámlálásnál (1961-ben) a lakosság 62, 1995-ben 38, 2008-ban pedig 29 százalékát tette ki a nem belföldön született zsidó állampolgárok száma.

A vallási megoszlást tekintve egyébként a lakosok 75,6 százaléka zsidó vallásúnak, 17 százaléka muzulmánnak, 2 százaléka kereszténynek, 2 százaléka drúznak, mintegy 4 százaléka pedig más vallásúnak vallotta magát - írja az ELTE TÁTK hírlevele.

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.