Nagy bajt jósol Brüsszel az uniós munkapiacon
A bizottság legutóbbi általános gazdasági előrejelzése uniós összesítésben 3,5 millió munkahely elvesztését, azaz 1,6 százalékos foglalkoztatási hanyatlást valószínűsített, s ezzel együtt azt, hogy az átlagos munkanélküliség a jövő év végére 2,5 százalékponttal nő, így megközelíti a tíz százalékot. Decemberben átlagosan 7,4 százalékos volt az átlagos munkanélküliség az unióban az EU statisztikai hivatalának összesítése szerint.
Bár a munkapiac nem reagál azonnal az általános gazdasági helyzetre, a fáziskésés véget ért, és a következő hónapokban további jelentős viszszaesés várható, amit az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenése is egyértelművé tesz.
Az utóbbi hónapokban bejelentett munkahelymegszűnések alapján a válság eddig a gép- és autóipart, a pénzügyi szolgáltatások ágazatát, egyes logisztikai szektorokat és a közlekedést érintette a legmélyebben. Októbertől január végéig ezekben az ágazatokban több mint százezer munkahely felszámolását döntötték el az EU-ban.
Az elemzés szerint elsőként a fiatal dolgozókat, illetve az időszakos munkavállalók körét sújtották a leépítések, de a legnehezebb helyzetbe kerülők között lesznek a legidősebb dolgozók, a külföldiek és az alacsony jövedelmű háztartások. Utóbbiak problémáit súlyosbítja, hogy a tavalyi második fél évben nőttek az élelmiszerárak, a lakhatási, valamint az energiaköltségek.
A kiadvány adatai szerint idén várhatóan a balti államok, Írország, Spanyolország és Nagy-Britannia után Magyarországon csökken a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás, valamivel meghaladva az uniós átlagot, de más nagy tagállamokban, köztük Németországban is a helyzet gyorsabb romlására lehet számítani.
A jelentés számba veszi, mit tesz az unió a válság leküzdésére. A decemberben kormányfői szinten is jóváhagyott nagyszabású gazdaságélénkítési terv elsősorban a munkahelyek megvédésére összpontosít, infrastrukturális programok segítésével és a fogyasztás növelésének ösztönzésével. Rugalmasabbá tették a globalizáció negatív hatásainak könnyebb kivédésére létrehozott uniós pénzalap és az EU szociális alapjának szabályait is, hogy minél szélesebb körben hozzáférhetők legyenek. Májusban az EU soron kívüli csúcstalálkozón foglalkozik a válságnak a foglalkoztatásra tett hatásaival, illetve szociális következményeivel.
