Ha van feladat, nem vész el a világ
Varga Diána még sosem dolgozott, ezért azt tervezi, halaszt egy évet a főiskolán, hogy munkatapasztalatot is szerezzen. Lelkész szakon tanul, és egy kamaszokat segítő telefonos lelkisegély-szolgálatnál szeretne elhelyezkedni. A 22 éves, születése óta vak lány a Szempont Alapítvány egyik foglalkoztatási tanácsadójának segítségével térképezi fel a munkaerőpiacot. - Segítünk önéletrajzot írni és az interjúra felkészülni, valamint a munkaállomás kialakításában is - sorolja Csákvári Éva, az alapítvány munkatársa, hogy sok más közt milyen szolgáltatásokat nyújt a Szempont a látásukat vesztett embereknek. Az alapítványhoz fordulók között olyanok is vannak, akik évek, évtizedek óta nem dogoztak. - Hatalmas változást jelent életükben a munkavállalás, sikerélményük lesz, és sokkal nyitottabbá válnak - magyarázza Csákvári Éva.
Magyarországon évente több mint négyezer ember veszíti el a látását, akiknek a fele még aktív korú. Három évvel ezelőtt közülük évente 41-en vehettek részt elemi rehabilitációban - azaz megtanították őket közlekedni, főzni, háztartást ellátni. Ma már tízszer ennyien kapcsolódhatnak be ilyen programokba, akár vidéken is. A két éve elérhető, a Szempont Alapítvány által is végzett foglalkoztatási rehabilitáció pedig a munkaerőpiacra való visszatérést segíti. A rehabilitáció bővítését finanszírozó Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM) osztályvezető-helyettese, Kemény Péter szerint mindez 5-10 év alatt anyailag is megtérül: a munkába visszatért emberek adójából az államnak bevétele származik.
- Az utóbbi két évben 270 ügyfelünk volt. Mindenkinek egyéni igényei és képességei szerint segítünk, amelyeket az első találkozáskor mérünk fel - mondja Mányi Miklós, a Szempont Alapítvány elnöke. A Gizella utcai épület egyik helyiségében ottjártunkkor látásvizsgálat zajlott, egy másikban olvasógépet használni tanult valaki, de Braille-feliratokkal felmatricázott tankonyha is van, ahol a látássérültek elsajátíthatják, hogyan boldogulhatnak önállóan a főzéssel. Vannak, akik csak az elemi rehabilitációt igénylik, mások, akik közlekedni, botot használni már tudnak, a munkakereséshez kérnek segítséget. A várólista pedig mindig hosszú.
- Bár arra is akad példa, hogy valakinek sikerül megtartania eredeti munkahelyét, miután elveszítette a látását, sokaknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy újfajta tevékenységet kell találniuk. Telefonos vagy másfajta, betanított munkákra, masszőrködésre általában van lehetőség, de az, akinek megmaradt valamennyi látása, tágabb körben próbálkozhat - mondja Csákvári.
A Szempont már azzal is igyekszik segíteni a munkaerőpiac kihívásaitól elszokott ügyfeleinek, hogy rendszerességet visz az életükbe. - Sokakat már az átlendít a holtponton, hogy reggelenként időben fel kell kelniük. És illik úgy megjelenni, mintha dolgozni menne valaki: ápoltan, vasalt ruhában - tette hozzá Csákvári Géza. A foglalkoztatási rehabilitációs programba csak azokat veszik fel, akik megtanultak önállóan közlekedni és mobiltelefont használni. A kinti világban ezek szükséges apróságok, a látássérülteknek azonban hatalmas lépés.
Csákvári számos sikertörténetet sorol: egy fiatal férfi például könyveket árul, és árusítóhelyek bérlését szervezi. - A tanácsadó klienseinek a fele a civil szférában talált munkát, a másik fele a magánszektorban - mondja Csákvári. A Szempont Alapítványhoz fordulók 20-30 százaléka már nyugdíjasként veszítette el látását. - Ha őket megtanítjuk mindennapos teendőik ellátására, azzal azt is megakadályozzuk, hogy gyermekeik vagy valamelyik családtagjuk kényszerüljön feladni állását azért, hogy gondját viselje - hangsúlyozza az alapítvány munkatársa, Kónya Katalin.
A Vakok Állami Intézetében 1980-ban jött létre a Vakok Elemi Rehabilitációs Csoportja, amely évente körülbelül húsz, felnőttként megvakult ember rehabilitációjában segített. Ebből jött létre később a Szempont Alapítvány, amely 2003-ban vált ki az intézetből. Akkoriban az alapítvány és az intézet is évente körülbelül 20-20 embert rehabilitált.
Az SzMM 2006-ban elvégzett egy vizsgálatot, amelyből kiderült, hogy nincs is elég szakember, aki el tudná végezni a látássérültek elemi rehabilitációját, és szükség van a regionális hálózat kiépítésére is (a rehabilitációs központok működtetése egyébként az állam törvényi kötelezettsége). - A Szempont Alapítvány kidolgozott egy tematikát és teljes tananyagot, amelyben pontosan le volt fektetve, mit kell tudniuk a szakembereknek - mondta Kemény. A képzés 2007 őszén 23 hallgatóval indult el az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán, az SzMM finanszírozásában. Az első évfolyam a minap végzett - újabb nem indult, jelenleg a Vakok Általános Iskolája képez közlekedést és a mindennapi tevékenységeket oktató szakembereket.
A szociális tárca 2006 óta nem közvetlenül, hanem pályázatok útján, teljesítményalapon támogatja a szervezeteket, alapítványokat. A foglalkoztatási rehabilitáció egy évvel később került be a támogatott tevékenységek közé, 2008-ban pedig már a Szempont korábban kiépített kapcsolataiból kinőtt vidéki szervezetek is pályáztak, így elkezdődött a szervezett rehabilitáció Kaposváron, Miskolcon, Szegeden és Győrött is. Debrecenben a Fehér Bot Alapítvány már végezte ezt a tevékenységet. - A szakemberhiány azonban még mindig égető probléma, a közép-magyarországi régió például emiatt egyelőre ellátatlan - mondta Kemény.
Az SzMM célja, hogy minden régióban jöjjön létre egy támogató központ, és hogy minden látását veszített ember kaphasson segítséget. Mindez Kemény Péter szerint 2013-ra megvalósulhat. A tervek között szerepel egy elektronikus dokumentációs és minőségbiztosítási rendszer kidolgozása is. - A cél az, hogy ezek ne szociális típusú intézmények legyenek, normatív támogatással. Minden szolgáltatási órát az ügyfél hitelesítene. Teljesítményalapú támogatást tervezünk bevezetni - mondta Kemény Péter.
Gyermekjátékokat, bútorokat gyártanak hazai és külföldi megrendelésre a Veszprém megyei Marcaltőn a napokban átadott, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató faipari üzemben. A MOVE Alfa Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Zrt. 18 millió forintot nyert a több mint 22 millió forint értékű beruházás megvalósítására a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ pályázatán.
A MOVE Alfa Zrt.-t 1991-ben hozta létre a Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesülete. Fő feladatuk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása úgy, hogy a létrehozott termékek piacképesek legyenek. A faipari munkákon kívül a társaság profiljába tartozik a szövés, a varrás illetve egyes bérmunkák. A cég hét telephelyén - Pápán, Marcaltőn, Igalon, Balatonfűzfőn, Veszprémben, Karcagon, Buda-pesten - összesen 298 megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak, az üzemekben dolgozók hatvan százaléka súlyos testi fogyatékkal élő, hallás-, látás-, valamint mozgássérült. Az új faüzemben jelenleg 40-45 embert foglalkoztatnak, de a tervek szerint a jövőben száznál több embernek adnának munkát.
