Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eurogroup elnöke a találkozó előtt úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy sikerül megállapodásra jutni a görög pénzek kifizetéséről, de nem biztos benne. Megerősítette, hogy a tanácskozáson szó esik arról, hogy az eurózóna országai az eredeti ütemtervhez képest két év haladékot adnának Görögországnak, hogy államadósságát a hazai össztermék 120 százalékára csökkentse, amit a találkozón szintén részt vevő Nemzetközi Valutaalap egyelőre ellenezni látszik.

Az Eurogroup múlt heti "rendes" találkozóját követően jelentették be, hogy a Görögországnak folyósítandó összeg kifizetéséről egyelőre nem született döntés, valamint kiderült az is, hogy az eurózóna mérlegeli, hogy Athénnak 2020 helyett 2022-ig kelljen teljesítenie azt a kitűzött célt, hogy államadósságát a GDP 120 százalékára mérsékelje a következő években várhatóan 190 százalék köré emelkedő szintről, továbbá, hogy az IMF nem ért egyet ezzel, és ragaszkodna a 2020-as céldátumhoz.

"Világos, hogy Görögország teljesít. A részletekről még meg kell állapodnunk, de jó esélyt látok arra, hogy ma este közös megoldást tudunk találni, ugyanakkor ebben nem vagyok teljesen biztos" - fejtette ki véleményét Jean-Claude Juncker. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble szerint a pénzügyminisztereknek nincs vitájuk az IMF-fel, a nemzetközi szervezet egyszerűen más feltételeket fogalmaz meg a fenntarthatósággal kapcsolatban.

"Az IMF nemzetközileg nagyra becsült, bizalomnak örvendő intézmény, ezért kértük arra, hogy vegyen részt ebben a folyamatban" - nyilatkozott Wolfgang Schäuble. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a tanácskozásra tartva "nagyon konstruktív" munkát ígért a megegyezés érdekében.

Olli Rehn reményét fejezte ki, hogy a kedd esti találkozón megszületnek azok a döntések, amelyekkel Görögország államadóssága fenntarthatóvá válik. "Kulcsfontosságú, hogy hiteles intézkedések szülessenek Görögország államadósságának fenntarthatósága érdekében, ugyanakkor készen kell állnunk, hogy a jövőbeli fejlemények, események fényében újabb intézkedésekre szánjuk el magunkat. Mindez persze attól függ, hogy a következő években Görögország teljes mértékben végrehajtja-e a reformokat tartalmazó programot" - vélekedett az unió gazdasági és monetáris ügyekért, valamint az euróért felelős alelnöke. Olli Rehn kifejtette: szerinte Görögország megmutatta, hogy komolyan veszi a feladatot, és ideje eloszlatni a Görögországot és így az egész eurózónát körüllengő bizonytalanságot.

Egy, a múlt héten kiszivárgott uniós jelentés szerint, ha Görögország két év haladékot kap arra, hogy államadósságát a kívánt szintre csökkentse, az mintegy 33 milliárd euróval drágítaná meg a dél-európai ország megmentését. A pénz forrását egyelőre még nem sikerült megtalálni, a tagállamok pedig vonakodnak attól, hogy a Görögországnak nyújtott állami hitelek egy részét leírják, ami gyakorlatilag az államcsőddel lenne egyenértékű. A múlt heti, "rendes" Eurogroup-tanácskozás után jelentették be, hogy Görögország finanszírozási kérdéseinek rendezésére ezen a héten kedden rendkívüli Eurogroup-találkozót tartanak.