Kapolcsi földönfutó verseny
A művészet maga az élet
Joseph Beuys szerint az igazán érvényes művészet: maga az élet. A kapolcsiak komolyan vették a német performanszművész szavait, és nem fakszniznak túl sokat a helyszínbiztosítással.
Kevés pénzből, de sok felajánlásból, és leginkább ingyenmunkából gazdálkodnak. Magánemberek, az Egyházközség, de a szünetelő Művészetek Völgyét szervező Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet is ingyen adja át területeit a rendezvénynek, nem kérnek bérleti díjat. Színhely az egész falu: iskolaudvarok, malomsziget, szárító, nyugdíjasház, tűzoltószertár, kastély, sörsátor, rétek, mezők, udvarok, templomok, kultúrház, kocsmák, terek, meg az árokpart.
Fut a falu a dolog után
Egyre többen jelentkeznek szervezőnek. Önkéntesen dolgoznak olyanok, akik húsz éven át pénzért csinálták ugyanezt, de olyanok is, akik soha semmit nem tettek a művészeti napok idejében. Benne vannak az elmúlt években városokból, főleg Budapestről Kapolcsra települt emberek, és kiveszik a részüket az őslakosok, a nénik-bácsik is. Ki-ki a maga szakterületén járul hozzá a sikerhez. A gyerekprogramokat például a nemesvámosi Waldorf iskola és a veszprémi Waldorf Óvoda szervezik.
Mindent, mindenki, mindenütt
A művészeti programok az utcai egyszemélyes színháztól a réten játszó szimfónikus zenekarig terjednek. Lesz népzene, kamarazene, szimfónikus zene, utcazene. Utcaszínház, kortárs verses színház, bábszínház. A község honlapján elérhető a program.
Természetesen felvonulnak a helyi termelők és kézművesek a portékáikkal, de lehet majd kirándulni, állatot simogatni, és megrendezik a Kapolcsi Földönfutó vagy Földön Futó Versenyt.
A napijegyet rekordáron, 500 forintért vesztegetik majd, de az olyan nagyszabású műsorszámokra, mint a Kistehén Tánczenekar koncertje, akár horribilis 1 000 forintot is elkérhetnek. Ezzel az idei Kapolcsi Kőleves az ország legolcsóbb fesztiváljai közé tartozik.
Retrofeszt
"Sokan éreztek nosztalgiát a "régi kapolcsi napok" iránt. Amilyen húsz éve volt és már sohasem lesz. Kicsike, helyi, laza." - mondja az egyik szervező. Ezért is vették nyakukba a szervezést. Sokban hasonlítanak majd a húsz évvel ezelőtti fesztiválra: akik csinálják, nem kapnak egy fillért sem. Márpedig munka van bőven: programszervezés, jegyszedés, információ, teremőrzés, színpadépítés, forgalomirányítás, parkoltatás.
De van, amiben nem lehet hasonlítani a régi szép időkre: ma már bajos a kapualjakban kiskosárból pogácsát árulni, mert az embert kékre bünteti az APEH. "Aki idejön, annak már nem elég, hogy Galkó Balázs egy kocsmában Hrabalt olvas fel, az szeretne rendes körülmények között lezuhanyozni."
Pénz nélkül nem megy?
A fesztivál teljes költségvetése 5 millió forint körül mozog - ennek a legnagyobb részét infrastruktúrára költik: áramra, vécékre, mentőre, hulladékkezelésre. A fellépők majdnem mindannyian ingyen jönnek, vagy legfeljebb az útiköltséget kérik el, meg a szállás árát.
Körülbelül 300 ezer forint állami pénz van az egész rendezvényben, ez a kistérségi és megyei költségvetésből kerül ki. Többszázezer forintot ajánlottak fel a kapolcsi lakosok, többet, mint amennyit szponzoroktól kaptak. A fesztivált bonyolító hivatalos szervezet a kapolcsi önkormányzat alapítványa, és az önkormányzat valóban központi szerepet játszik.
Egyedül nem megy
Néha már úgy tűnhet a sok tiltakozásból, tüntetésből, letartóztatásból, hogy az önkormányzatok és a lakosok törvényszerűen egymás ellenségei. A kapolcsi polgármester máshogyan csinálja. Fontos szerepet játszik a munkákban, de együttműködik a lakókkal, és egyeztet arról, hogy mi történjen. Nagyon lelkes és sokat vállal, de nem despotaként irányítja a munkákat, hanem a többi szervezővel együtt hozzák meg a döntéseket. Azt is közösen határozták el, hogy nem adja ki a munkát egy rendezvényszervező cégnek, hanem maguk a helyiek fogják meg a munka végét. Hogy ne 'Kapolcson bonyolított', hanem 'kapolcsi' legyen az esemény, egészen a sajátjuk.
