- Véget ért a világgazdaság szabadesése, a nemzetközi pénzügyi világ összeomlása már nem fenyeget – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A válság első szakasza lezárult, amit a többi között az is jelez, hogy az eddigi meredek esés után az ipari bizalmi indexek világszerte emelkedést mutatnak. A kilábalási időszakról senki sem tudja meddig tart majd, ami azonban biztos: a fejlett országoknak olyan mértékű államadóssággal és államháztartási hiánnyal kell szembenézniük, mint eddig soha a történelmük során – tette hozzá. Vértes András szerint 5-10 évig is eltarthat ennek a kezelése. Ez azzal jár majd, hogy a hitelek nagyon drágák lesznek, a kamatok tartósan megnövekednek, az infláció nem 1-2, hanem 3-5 százalék körül alakul a fejlett államokban. Strukturális reformok, kiigazítások indulnak el világszerte.

A Kopint-Tárki prognózisa szerint az általános pesszimizmus valamelyest mérséklődött a világban, ám ettől függetlenül a Magyarország számára meghatározó piacok nem ígérnek sok jót. A német gazdaság például idén hat százalékkal esik vissza, az osztrák 3,7 százalékkal, az Európai Unió régi 15 tagja pedig átlagosan négy százalékkal.

Magyarország némileg speciális helyzetben van, itt ugyanis szemben a nyugati országokkal, a válság kezelését nem korlátlan állami költekezéssel, gazdaságösztönzéssel oldotta meg a kormány – hiszen nem volt rá módja. Rövid távon ez fájdalmasabb, de közép távon számos előnye lehet – állítja Vértes András. A recesszió miatt az aktuális költségvetésből idén 550 milliárd forint esik ki, a kiadások pedig 200 milliárd forinttal csökkennek. Eközben a tavaly szeptemberi büdzséhez képest már 1000 milliárd forint kiadáscsökkentésnél tart a kormány. Az államadósság a tavalyi GDP arányos 73 százalékról idén 80 százalékra megy fel, ami kifejezetten a válság és a forint gyengébb árfolyamának következménye. Ezzel a számmal Európa sereghajtói közül az élmezőny alsó felébe kerülünk, megelőzve számos nyugat-európai és régióbeli államot. Az EU átlaga is magasabb lesz a 80 százaléknál.

A GKI szerint Magyarország külső finanszírozási igénye ebben az évben biztosan fedezhető az IMF-EU hitelből, és jó esetben még a következő évre is marad a pénzből. Az államháztartás helyzetéről Palócz Éva azt mondta, az IMF által jóváhagyott, GDP arányosan 3,9 százalékos hiánycél biztosan tartható, sőt tartalmaz némi tartalékot is, így takarékos és józan gazdálkodás esetén a 3,5 százalékos hiány is elérhetőnek látszik.

A magyar gazdaság teljesítményéről publikált adatait mindkét intézet lefelé módosította. A GKI szerint a visszaesés 6,5 százalék lehet, aminél a jelenlegi helyzetet figyelembe véve várhatóan már nem lesz nagyobb a zuhanás. Palócz Éva vezérigazgató a Kopint-Tárki adatait ismertetve elmondta, ők hat százalékos mínuszra számítanak, ám éppen annyi a valószínűsége az öt százalékos csökkenésnek, mint a hét százalékosnak. Abban mindkét intézet kutatói egyetértettek, hogy a második, és főképp a harmadik negyedév GDP adatai rosszabbak lesznek az első negyedévinél. A GKI szerint azonban a negyedik negyedévben az előző három hónaphoz képest már nem fog csökkenni a gazdaság teljesítménye.

A várható inflációt is lerontották az intézetek. A GKI szerint idén az éves, átlagos áremelkedés 5 százalék lesz – márciusban még 3,5 százalékot vártak. Decemberre a hét százalékos fogyasztói árindex növekedést is elképzelhetőnek tarják. A Kopint-Tárki a korábbi 3,2 százalékos inflációs előrejelzését ugyancsak 5 százalékra változtatta. A kutatók a módosítást alapvetően az áfa és a jövedéki adó növelésével magyararázták. A GKI várakozásai szerint a jegybank a második félévtől kezdheti meg a monetáris lazítást, így az alapkamat év végére 8,5 százalékra eshet.

Vértes András szerint az üzleti szféra a kereslethiány és a finanszírozás nehézsége miatt szenved. Arra a kérdésünkre, hogy a kormány milyen eszközöket alkalmazhatna – az eddigiekkel szemben – a vállalati hitelezés beindítására, a kutató úgy válaszolt:  Magyarországon a válasz rosszul hangzik. Szerintük államosítani kellene egyes bankokat, ahogyan azt tették például az USA-ban és Nagy-Britanniában. A magyar kormány kezében egyedül az MFB van, ami nem elég, kereskedelmi bankra lenne szükség. Szerintük Angliában azért volt szükség az államosításra, mert a betétesek nem bíztak a hitelintézetekben, és csak így tudták megakadályozni, hogy tömegesen kivonják a pénzüket és összeomoljon a rendszer. Magyarországon is csak akkor indul be a hitelezés, ha visszatér a bizalom.