- Ez az öreg 66-os farmotoros hárommillió kilométert futott. Többször is megtette a Berlin-Moszkva-távolságot, s ebből a típusból most ez az egyetlen üzemképes az országban - mutatja be járgányát Kozári Tibor, aki Győrből jött a legendás géppel a Közlekedési Múzeum elé, hogy lerója körét a Városligetben az Ikarus márka tiszteletére.
A gördülő hungarikum
Mondhatnánk úgy: a hatvan évig gyártott gördülő hungarikum tiszteletére. Tegnap nyílt ugyanis kiállítás a Közlekedésiben az Ikarus világhódító évtizedeiről, s ez alkalomból meghívtak néhány üzemképes példányt a régi típusokból. Már amelyikből volt ilyen. Mert az Ikarus 60-as troliból csak egy hűtőrács maradt. Érthető, hogy ezt úgy akasztották a kiállítóterem falára, mint egy oltárképet.
A múzeum előtt azért felsorakozott egy kabriósított, nyitott tetejű 630-as 1971-ből, két 311-es, tetőcsomagtartós, egy
55-ös "faros" és egy a még ma is futó 260-as kék buszok közül.
No meg a 66-os. Kozári Tibor szívesen meséli, hogyan vette meg a kilencvenes évek elején egy Berlin melletti gyümölcstermesztő szövetkezettől. Az ára 2-3 ezer márka körül volt. Mielőtt hazaindult volna vele, egy hétig bütykölte. De hazaért saját kerekén. A büszke tulajdonos aztán négy évig gyűjtötte hozzá az alkatrészeket, s javítgatta szabadidejében, hogy minden olyan legyen rajta, mint az eredetin. Műbőr üléshuzatok, barna linópadló, csepp alakú mennyezeti lámpák. És nem cserélte ki a légrásegítéses kormányművet olajszervósra, mert az a bizonyos szuszogás, ami így a kormány tekerése közben hallható, megfizethetetlen. Abban hallatszik a busz lelke. Csepel motor dolgozik benne, még tegnap is nyolcvannal húzott Pest felé, 35 literes fogyasztás mellett. Ami nem is olyan sok ahhoz képest, hogy a budapesti városi Volvók állítólag a nyolcvanat is megeszik. Nem tudom, ezt Ikarus-fanoktól hallottam, s ők ugye nem nagyon kedvelik a Volvót. A másik "faros" típusból, az 55-ösből hat fut még az országban. Három magánszemélyek tulajdonában, három pedig vidéki Volán-vállalatokéban. Az 55-ös és a 66-os közt szinte csak annyi a különbség, hogy a 66-oson harmonikaajtó volt, s az ülései nem dobogóra voltak szerelve.Oldtimer Ikarusz-találkozó Tatán, 2007. szeptember
Az Ikarus-rajongók még a roncsokat is nyilvántartják. Lakik egy gyűjtő Sashalmon, akinek harminc lepukkant busz áll az udvarában.
- Vidéken, volt tsz-telephelyeken találni még néhány 31-est, 311-est - mondja Tildy Tibor, aki 1998 óta szerkeszti az Old-ikarus.hu című honlapot, s ő rendezte a mostani kiállítást is. - Kevés 620-as és 630-as maradt meg, pedig 935 darab futott belőlük 1958 és 1979 között. Ma talán kettő működőképes. Ezek egyébként Tildy úr kedvencei, "mosolygós" hűtőrácsuk miatt.
Nézegetjük a tablókat, az elfelejtett típusokat, különlegességeket. A hatvan év alatt közel 300 ezer Ikarust gyártottak, s a világ 83 országába szállítottak belőlük. A mondabeli Ikarus túl közel repült a Naphoz, s ez okozta tragédiáját. A magyar Ikarus végét jelentő nap 2007. december 11-én jött el, amikor kigördült az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár kapuján az utolsó busz, melyet e mitikus márkanévvel gyártottak.
A régi típusok között a legismertebb a "faros" volt. P. Horváth György tervezte, de később Finta László, a gyár másik híres tervezője kicsit egyszerűsítette.
- Hát igen, volt benne valami amerikai - állapítjuk meg Tildy Tiborral. - Azok a könnycsepp alakú irányjelzők...
Siratjuk a gördülő legendát.
Ikarus 280-as Krakkóban
Ikarus 66-os egy számítógépes játékban