A cél, hogy minél több fiatal bontakoztathassa ki képességeit, a tehetség ugyanis nem tör utat magának, azt érzelmileg és közösségileg is támogatni kell, hogy kivirágozzék - ez a fő üzenete a Magyar Tehetséggondozás I. Országos Konferenciájának, ahol Sólyom László köztársasági elnök tegnap kifejtette: megkerülhetetlen, hogy a politika a tehetséggondozás ügyében összefogjon. Szerinte az ökológiai mellett kulturális katasztrófa is fenyeget, s ennek kapcsán utalt arra, hogy a nemzetközi PISA-felméréseken a magyar diákok teljesítménye egyre romlik, az ország felnőtt lakosainak nyolcvan százaléka nem - vagy csak alig - tud olvasni.

Az államfő úgy látja, hogy az oktatás nem képes ellensúlyozni az otthonról hozott hátrányokat, márpedig a tehetséggondozás nem függetleníthető a közegtől, a közoktatás színvonalától, a leszakadó kistérségektől, a kisiskolák helyzetétől. Sólyom szerint a tehetséggondozás a jól megfizetett általános iskolai tanárnál kezdődik.

"A rendszerváltás egyik fő feladata az alávetett ember felszabadításáról szól, azaz: legyél az, ami benned lakozik, önállóságodban lehess szabad" - ezek már a miniszterelnök szavai, aki ugyanezen a konferencián a hét elején elmondott évértékelőjében elhangzottakat hangsúlyozta újra. Majd úgy fogalmazott: a magyar iskola sok változáson ment keresztül az elmúlt években, a folyamatos változások következtében pedig szűkült a pedagógusok mozgástere, s az elismertségük sem növekedett. Hangsúlyozta: több odafigyelés és eszköz szükséges azoknak a gyerekeknek, akik a szegénység hétköznapi szorítása miatt lemaradnak.

Gyurcsány meghirdette az Új Magyarország fejlesztési terv zászlóshajójának nevezett Magyar Géniusz Programot, amelynek keretében a következő öt-hat évben 48 milliárd forinttal segítenék azt a munkát, hogy az egyszer megtalált tehetség ne vesszen el.

Hiller István oktatásért felelős miniszter a program részleteiről beszélt (lásd keretes írásunkat), majd reagált a Sólyom által mondottakra: az oktatási rendszer szélsőségeit emlegetve elismerte a PISA-felmérés lehangoló eredményeit, de kiemelte a magyar fiatalok kiemelkedő szereplését a nemzetközi diákolimpiákon.

Demján Sándor, az Új Comenius Program elindítója a vállalkozók képviseletében rendkívül kritikus volt: szerinte beteg szemlélet uralkodik a felsőoktatásban, mert túl sok "lógust" (azaz humán értelmiségit) képeznek közpénzből, és kevés olyan szakembert, aki közvetlenül vesz részt a termelésben. Ráadásul - tette hozzá - az oktatás színvonala rendkívül alacsony. Megjegyezte, hogy hálával gondol azokra a tanárokra, akik időnként veréssel kényszerítették tanulásra. Hozzátette: míg korábban az egyetemi tanárok a felső tízezerhez tartoztak, és számuk alig haladta meg a kétszázat, ma egy kisvárosban él ennyi oktató. Szólt a vállalkozók felelősségéről is: aki csak anyagiakban gazdagodik, az lelkileg szegényedik, vagyis: "Aki nem ad vissza a társadalomnak, azt sajnálom."

A program főbb elemei

- 3000 ösztöndíjas hely magyar hallgatók hazai és külföldi tanulmányainak támogatására;

- A népi kollégiumok hagyományaira épülve a legtehetségesebbek számára megalakítják a nemzeti kiválóságok kollégiumát;

- A külföldön kutató magyar tudósok, oktatók visszahívására 20, a külföldi oktatóknak szintén 20 ösztöndíjat biztosítanak, hogy tudásukat Magyarországon kamatoztathassák;

- 150 ösztöndíjat hoznak létre azoknak a doktoranduszoknak, akik fokozatuk megszerzése előtt állnak;

- További 150 ösztöndíjat biztosítanak a doktori cím megszerzése után is.

Ritka alkalom: együtt az államfő és a miniszterelnök