Mint az EU-ban annyiszor, a késlekedés hátterében ezúttal is az uniós intézmények, illetve a tagországok közötti nézeteltérés áll. Pedig az érdeklődés igen nagy, nem utolsósorban az EU technológiai óriásai, az EADS, a Thales, a Deutsche Telekom és társai mögötti sorban álló kis-, és középvállalkozások részéről. Ezt a szerdán, Brüsszelben hétszáz résztvevővel megkezdődött Galileo-konferencia is megmutatta.

Itt is szóba került: előző nap, az uniós pénzügyminiszterek ülésén sem született megállapodás a finanszírozás mikéntjéről. A britek már korábban kétségeiket hangoztatták, mondván, miért kell európai pandantot állítani az ingyenes – de szakértők szerint kevésbé pontos, ráadásul katonai felhasználásra tervezett – GPS-nek. A fő kerékkötők azonban most a németek, mint az EU legnagyobb befizetői. Ők támadják a leghevesebben azt az európai bizottsági javaslatot, amely szerint – a már a Galileóba pumpált egymilliárd eurón felül esedékes – 2,4 milliárd eurót főleg az uniós agrárpénzek megmaradó részéből, kisebb hányadban pedig a kutatási és az igazgatási EU-alapból hasítanák ki. Számos ország – köztük hazánk – azt szeretné, hogy a kutatási pénzeket csoportosítsák át, a németek viszont elvi okokból ellenzik a kényes költségvetési egyensúly megbolygatását. Szerintük az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak kellene beszállnia. A magánszféráról Brüsszel már korábban lemondhatott: májusban eredménytelenül járt le a határidő, amelyet az EU a program nyertes konzorciumának, lényegében az uniós védelmi óriásoknak adott a megvalósítás feltételeinek rögzítésére a programot felügyelő hatósággal. Ráadásul az érintett kormányok is rendre keresztbe lobbiztak a funkciókért.

- Az EP júniusi határozata a közösségi, azaz uniós finanszírozás mellett szállt síkra. A tagállamok tanácsa viszont az ennél tágabb „közfinanszírozásról” beszél - nyilatkozta a NOL-nak a konferencián Barsiné Pataky Etelka, az Európai Parlament Galileo-jelentéstevője, hozzátéve: két feladat áll előttük, s reményei szerint januárelejére mindkettő megoldható. Az egyik az egyezség az EU-tanáccsal, a másik pedig egy jogi dokumentum kidolgozása a pénz felhasználásáról. Ha a pénzügyminiszterek december elején sem jutnak dűlőre, elképzelhető, hogy az év végi EU-csúcsnak kell kézbe vennie az ügyet.

Az első tesztműhold 2005 végén, Bajkonurból indulva állt pályájára. Eredetileg csak az első négy műholdat fizette volna a közszféra a harmincból. A késések miatt – amelyek a Galileo 2011-es debütálását is megkérdőjelezték - kisegítő tesztműholdat is rendelni kellett, 30 millió euróért. Az amerikai GPS húsz évig készült, és 12 milliárd dollárba került.

Brüsszel