Ennek kulcseleme a répaszállítási jogról való – egyelőre önkéntes és ösztönzött – lemondás, az uniós zsargonban a „kvótavisszaadás”. Ilyesmi mostanáig csak a cukorgyárakra vonatkozott, az EU most a répautánpótlást akarja mérsékelni. A támogatásokat tíz százalékos szinten rögzítik az iparág számára, de a répatermelőket külön tagállami kiegészítés (top-up) illetheti meg, s a jövőre kezdődő marketingévben a visszaadott kvóta minden tonnájáért 237,5 euró plusztámogatást kaphatnak.

Brüsszel nem titkolja: a cukorágazat tavalyi, átfogó reformja – amely hazánkban a legkorszerűbb üzem, a kabai gyár bezárását eredményezte – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Eddig 2,2 millió tonnányi cukorkvótáról mondtak le az egész EU-ban, márpedig további 3,8 millióra van szükség. Ha 2010-re a piaci szereplők nem fogják vissza önként a termelést, úgy Brüsszel a kötelező kvótalefaragást fogja kezdeményezni. A várakozások szerint Magyarországot az újabb visszafogások már kevéssé érintik, mivel kvótájának csaknem 27 százalékáról mondott már le, miközben az uniós átlag alig van tíz százalék felett. 

Az Európai Parlament már előző nap, kedden elfogadta az átalakításról szóló jelentést. Tabajdi Csaba (MSZP), a mezőgazdasági bizottság a vitában felszólaló tagja szerint a cukorreform túlzottan jutalmazza a répatermelés megszüntetését, ami komoly veszélyekkel jár. - Nem irigylem sem az Európai Bizottságot, sem az Európai Parlamentet, mert egy torz, túlbonyolított, túltámogatott rendszert kell megreformálni és egyensúlyba hozni. A cukorszektor sokáig a közös agrárpolitika édesgyermeke volt – hangoztatta. A szocialista politikus ugyanakkor egyetért a további tízszázalékos kvótacsökkentési törekvéssel, de úgy vélte: a termelőknek juttatott kiegészítő kifizetésekben a Brüsszel által javasolt összeg nem elegendő ahhoz, hogy kellő anyagi ösztönzést és megfelelő kárpótlást jelentsen. Glattfelder Béla (Fidesz) EP-képviselő szerint félő, hogy Magyarországon a kabai gyár bezárását követően tovább csökken a termelés, és akár újabb cukorgyár-bezárásra is sor kerülhet hazánkban. - A cukorrépa szállítási költségei rendkívül magasak. Ha egy gyár körzetében túl sok termelő hagy fel a termesztéssel, a cukorgyár akár veszteségessé is válhat – jelentette ki, hozzátéve: „Brüsszel most újabb értelmetlen áldozatot kér az európai cukorágazattól, mivel a piaci egyensúly addig nem fog létrejönni, amíg a jogszabályok nem gondoskodnak hatékony importvédelemről”.

Brüsszel