Csak lassan regisztrálnak a lobbisták
Továbbra is csak néhány lobbista veszi magának a fáradtságot, hogy a 2006-ban megszületett lobbitörvény előírásai szerint regisztráltassa magát a tevékenységet felügyelő hatóságnál. A Központi Igazságügyi Hivatal nyilvántartásában jelenleg 149 egyéni érdekkijáró és 27 vállalkozás képviseltette magát. Bár a törvény szerint akár tízmillió forintos büntetést is kockáztat a regisztrálatlan zuglobbizó, a jelek szerint nem igazán tartanak ettől az érdekkijárók és megbízóik - nem is történt még eddig bírságkiszabás.
Az idén beküldött negyedéves lobbijelentések szerint júniusig a több ezer döntési jogkörrel rendelkező közintézményben, illetve önkormányzatban összesen tizenöt alkalommal járt igazolvánnyal rendelkező lobbista. A megkeresett hivatalok között toronymagasan vezet az Országgyűlés - öt bizottságát keresték meg, mindegyiket egy alkalommal. Egyaránt kétszer keresték fel a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) és a Kincstári Vagyoni Ügynökséget, és a tárcák többségére egy-egy hivatásos érdekkijárói látogatás jutott. Ezenkívül lobbista látogatásáról szóló feljegyzést küldött be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), két egyéni képviselő, valamint több önkormányzat is - bár az egyik helyen a jelentéstevő hivatalnok azt is akkurátusan leszögezte, hogy a lobbista vele "csak az idejét fecsérelte", máshol kiderült: mégsem lobbizási céllal érkezett az illető. (Utóbbi esetek nem tartoznak bele a 15 alkalomba.)
Szabó Lajos, a regisztrációt végző KIH főigazgató-helyettese mindazonáltal optimizmusát fejezte ki, mondván: több nagyvállalat és profi lobbicég már regisztráltatta magát náluk. Bár több, a piaci berkekben nagyágyúnak ismert, érdekkijárással is foglalkozó társaság neve még hiányzik a listáról, mindenesetre a profik növekvő jelenlétét jelzi, hogy olyan - a lobbitörvény alól felmentést kapott - szakmai szervezetek, mint az Országos Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Pszichiátriai Társaság vagy az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége is megbíz egy-egy eseti érdekkijárásra igazolvánnyal rendelkező lobbistát. Szabó Lajos azt is előrelépésként értékelte, hogy a nagyvállalati szektorból a Mol is bejelentette a KIH-nál saját érdekkijáróját.
Ám továbbra is kérdéses, hogy a lobbista és megbízója regisztrációja a gyakorlatban min múlik - már a jó lelkiismeretükön túl. A jogszabály ugyanis eleve felmentést ad a "gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezeteknek" - amelyek között éppenséggel jó pár közismert lobbizó is helyet foglal. Szabó Lajos elmondásából is kiderül, az ellenőrzés főképpen a regisztrált lobbistákra vonatkozik, azt figyelik, hogy a közhivatalnok által küldött feljegyzések között van-e olyan eset, amelyről a lobbista nem készített jelentést - és persze fordítva. Bírság kiszabására okot adó esetet eddig nem találtak. Ugyancsak nem került a szemük elé igazolvány nélkül kilincselő "zuglobbizó". Egyébként ilyen esetben a KIH közigazgatási eljárást indíthatna, ennek keretében iratokat kérhetne be, tisztázandó a tényállást, ám nyomozást nem folytathat.
