Az elmúlt évszázad során Európa évi átlagos hőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett és további 1-2 Celsius-fokos növekedés várható - olvasható a közleményben, amelyet Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese jegyez.

A dokumentum szerint gyakrabban lehet számítani olyan hőhullámokra, mint amilyenektől Európa most is szenved; a nyári forróságtól a legjobban a nagyvárosok lakói szenvednek.

Míg az elmúlt száz év alatt Észak-Európában 10-40 százalékkal nőtt a csapadék éves mennyisége, Dél-Európában 20 százalékkal kevesebb lett, s a becslések szerint további 30 százalékos csökkentésre lehet számítani. "Hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, gyakoribbak az erdőtüzek. A csapadék nagy része a téli hónapokban hullik, intenzitása erősebb lesz, rendkívüli áradásokat és földcsuszamlásokat okozva" - mutatott rá a WWF Magyarország.

Összegzése szerint a változások erőteljes hatást gyakorolnak az élővilágra is. Sok hazai állat- és növényfaj, mivel átalakul megszokott élőhelye, nem tud majd alkalmazkodni az éghajlat gyors változásához, egyedszámuk várhatóan csökken vagy fajok halnak ki.

"Először az ember által erősen befolyásolt tájakon látható változás" - írta a szervezet. Példaként "a vízszabályozások révén kiszárított Alföldet" hozta fel, ahol a jövőben egyre nehezebb lesz a  "természetes fafajú erdők telepítése, tovább növelve a kedvet és kényszert az akác, vagy más tájidegen fafajok telepítésére."

A dokumentum szerint szárazabbá válik az Alpokalja és a Dél-Dunántúl is, ahol "az erdőterületek egészségi állapotának romlása várható."

A kétéltűek közül veszélyeztetett a középhegységek állandóan párás, hűvös patakvölgyeiben élő foltos szalamandra, és a szintén a vizek világához kötődő vidra. A növények közül különösen veszélyeztetettek a sziklagyepekben, hegyi réteken vagy hegyvidéki erdőkben élő, kis elterjedésű védett fajok.

Mint az összegzésben olvasható, a "mérleg másik serpenyőjében" az "előretörő" idegen fajok találhatók, amelyek hasznot húznak az éghajlatváltozásból és terjeszkedni kezdenek. Ilyenek a kertekből ismert Agáve-fajok vagy a Budapesten is terjedő amerikai lepkekabóca.

A közlemény szerint az idegenek között ott vannak az "özönfajok" is, amely ellenségek híján hatalmas területeket hódíthatnak el a Magyarországon honosaktól. Ilyen a selyemkóró vagy az ijesztő módon elszaporodni képes sáska. A kórokozó fajok elterjedésének változása ugyancsak küszöbön áll.

"A hazai fajok jelentős része nem tud a klímaváltozás ilyen nagy sebességéhez alkalmazkodni. Fajgazdagságunk megőrzéséhez azonnal csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, továbbá szükség van a tarvágások megszüntetésére, vizeinkkel való előrelátó, bölcs gazdálkodásra" - hangsúlyozta a WWF Magyarország.

(MTI)