Kelemen Magda

Kelemen Magda az 1992 decemberében indult Duna TV egyik alapító tagja, vezető zenei szerkesztője. Amikor idén februárban megkapta a televízió Nívó-díját, Cselényi László elnök azt mondta róla: "örökifjú szellemű, zenei nagyhatalom". A Duna TV zenei műsorainak nem kis részük volt abban, hogy még Sára Sándor elnöksége idején a Duna TV megkapta az UNESCO Arany Kamera-díját, amelyet a világ legjobb kulturális csatornájának ítélnek oda.

A Duna TV nézői nemsokára láthatják az idei új felvételeket: a Nemzeti Filharmonikusok koncertturné-filmjét Kocsis Zoltánnal Erdélyben, a Győri Leánykar felvételét Kodály Zoltán műveiből, Sebő Ferenc születésnapi hangversenyét, és múlt vasárnap, élőben élvezhették a Budapesti Fesztiválzenekar Keringő-koncertjét Fischer Ivánnal a Hősök teréről a Budapesti Búcsún.

Kelemen Magda azt mondja, hogy, amikor a Duna TV elindult, "az alapoknál kellett kezdenünk, mert nem volt semmink, próbáltam felépíteni a tévé saját archívumát. Akkor is, most is az egyik legfontosabb célom, hogy a magyar zenei élet kiválóságai és ünnepi alkalmai méltó helyet kapjanak a Duna képernyőjén. Ezt nem valami kötelező penzumnak érzem, hanem mert így természetes".

- Legyenek itt a Nemzeti Filharmonikusok, legyen itt a Rádió Zenekar, vegyük észre, hogy a Danubia Ifjúsági Zenekarból időközben nemzetközi hírű szimfonikus zenekar lett - sorolja Kelemen Magda. Vegyük észre, hogy egy-egy szólista milyen hihetetlen pályát futott be igen rövid idő alatt. Vegyük észre, hogy Kocsis Zoltán, aki a világ első zongoristái közé tartozik, karmesterként micsoda repertoárt épített fel a Nemzeti Filharmonikusok élén. Vegyük észre Vásáry Tamást - bővíti a véget nem érő névsort a Duna TV vezető zenei szerkesztője. "Vagyis a magyar zenei élet igenis legyen jelen a Duna TV-ben."

Egyre inkább terjed a háttér-televíziózás. "Az igények devalválódnak, de minden jó zenének megvan a maga közönsége. Az emberek egy része mind nehezebben jut el a koncerttermekbe. Az ő igényeiket kell tudnunk kielégíteni" - vallja Kelemen Magda. "Sosem volt sok pénz drága koncertfelvételek vásárlására, de mégis időről időre láthatták a Berlini Filharmonikusok, Bécsi Filharmonikusok több felvételét, az Abbado- és a Domingo-portrét, de számos más koncertfelvételt is."

A Duna TV "állandó" művészpartnerei Rost Andrea, Miklósa Erika, a már említett zenekarok és a szólisták közül a nagyszerű Bogányi Gergely zongoraművész, akivel néhány évvel ezelőtt műsor készült Chopin-művekből. "Csak egy koncertterem, csak egy Fazioli-zongora és csak egy Bogányi Gergely volt benne." Ennyi. Semmi villogás, semmi show-elem.

A Duna TV "jóban van" a magyar kortárszenével. Május 4-én vették fel Vajda János Özvegy Karnyónéjának az operaházi bemutatóját. Ez pénteken volt, szombaton "kicsit rendbe tették", és vasárnap ment is adásba. Az "akciót" az Operaház kezdeményezte, a Duna TV adta a technikát, az Ybl-palota pedig a művészeit, Ascher Tamás rendezővel, és a teljes színpadi személyzettel. A bemutatót kiváló felvétel örökítette meg.

Kelemen Magda 1953-ban kezdte a zenei szerkesztést, miután elvégezte a Zeneakadémiát, ahol többek között Kodály Zoltán, Ligeti György, a zenetörténész Szabolcsi Bence és Bárdos Lajos tanította. A zeneszeretetet még a családból és a bajai zárdaiskolából hozta. A rádióban Kelemen Magda a szimfonikus rovat szerkesztője, majd vezetője lett. Olyan művészekkel dolgozhatott együtt, mint Báthy Anna és Palló Imre, akikkel Kodály teljes Magyar népzene sorozatát sikerült felvenniük. - A rádió után zeneelméletet és szolfézst tanítottam a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben - emlékszik a "régi szép időkre" Kelemen Magda. Ez remek hálózat volt, kiváló pedagógusokkal. Legkedvesebb tanítványom Batta András volt. Ő ma a Zeneakadémia rektora.

Tíz évet Kelemen Magda az Országos Filharmóniánál dolgozott. Itt indította el 1970-ben a koncertbérletet négy zongoraművésszel: Lantos Istvánnal, Falvai Sándorral, Kocsis Zoltánnal és Ránki Dezsővel.

Ezután jött a Magyar Televízió, ahol nagyon sokat dolgozott Horváth Ádámmal és Czigány Györggyel. A szerkesztőasszonyhoz a komolyzene tartozott. Bartha Dénessel egy teljes Haydn-sorozatot készített, amelyet Horváth Ádám rendezett. Két portrét és számos koncertfelvételt készítettek Ferencsik Jánossal. 1981-ban a Bartók- majd rá egy évre a Kodály-centenárium következett.

Ma Kelemen Magda nemcsak a Duna TV-nél dolgozik, hanem a Művészetek Palotája művészeti tanácsadója is. Ennek az együttműködésnek mindkét intézmény sokat köszönhet.

Az ötvennégy éve zenei szerkesztő öt unokának és egy dédunokának örül. Hárman közülük Gulyás Dénes gyermekei. Ez a "fészekalj" elég érdekes. Az egyikük az irodalmat szereti, a másikuk zongorázik és minden jó zenét szeret, a harmadik unoka pedig japán nyelvet tanul az ELTE-n. A másik "fészekalj" inkább műszaki beállítottságú. Ez utóbbi lánytagja matekzseni, ráadásul tehetséges keramikus.

Hiába "örökifjú szellemű, zenei nagyhatalom" Kelemen Magda, nem minden unoka lett zeneimádó. "De nem is kell, hogy így legyen. Minden gyerek a maga egyéniségének megfelelő területen legyen jó."

"Ha ennyi év zenéje után tanácsot adhatok embertársaimnak, az csak annyi, hogy ne elégedjenek meg a megszokottal. Legyenek igényesek. Legyenek nyitottak a jó zenékre, könnyűre és komolyra egyaránt."

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.