Bár Hillary Clinton éles hangon bírálta az amerikai szerverek elleni külföldi támadásokat, az Egyesült Államok is előszeretettel támadja ellenségei informatikai hálózatait. A kiberbiztonsági jogászprofesszor szerint könnyen kiberfegyverkezési verseny alakulhat ki.

A közkeletű vélekedések szerint az internet elterjedése nagyban elősegíti a diktatúrák megdöntését. A modern technológia lehetővé teszi, hogy az ellenzék széles körben terjessze nézeteit, a nyilvánosság kiszélesedése pedig előkészíti a terepet a demokratikus átalakulásra. Sajnos azonban az internet a cenzorok és az ellenzéket elhallgattatni vágyó hatalom számára is tartogat lehetőségeket.

Amerikában heves vita folyik konzervatív és liberális közgazdászok között arról, vajon az európai, vagy az amerikai modell eredményez-e nagyobb jólétet.

Az iszlám terroristák között feltűnően sok a mérnök, holott más szélsőséges csoportokban nem kiugró a számuk. Mi áll a jelenség hátterében? A mérnöki gondolkodásmód és a frusztráció – állítják társadalomtudósok.

Tévedés, hogy a piacgazdaság és a demokrácia édestestvérek. Szingapúrban az állam korlátozza a politikai jogokat, s cserébe jólétet és biztonságot nyújt. A példa ragadós.

Becslések szerint világszerte összesen 130 milliárd dollárt költünk karácsonyi ajándékokra. Egy amerikai közgazdász szerint az összeg húsz százaléka ablakon kidobott pénz: ennyivel adunk többet egy-egy ajándékért, mint amennyit az a megajándékozott számára ér. Hogyan tegyük közgazdaságtani szempontból hatékonyabbá az ajándékozást?

A hétfőn kezdődő koppenhágai ENSZ klímaügyi konferenciájának célja a 2012-ben lejáró Kiotói Egyezményhez hasonló megállapodás kidolgozása. Egyes klímakutatók szerint katasztrofális következményekkel járhat, ha nem sikerül megállapodni a károsanyag-kibocsátás mérsékléséről. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem sok esély van a globális egyezségre.

A képzett munkaerő fejlett országokba történő elvándorlását sokan igazságtalan és káros jelenségnek tartják, mondán, az agyelszívás ellehetetleníti a szegény országok gazdasági növekedését és a nyomor felszámolását. Az aggodalmak többsége alaptalan.

Első összeállítását az ördögűzőkről készítette Velti László (31), az RTL Klub XXI. Század című, keddenként jelentkező magazinjában. Ez még 2002-ben történt. Azóta forgatott már Kádár János utolsó beszédéről, nemrég Szabó Lászlót, az egykori Kékfény műsorvezetőjét szólaltatta meg, és ma, kedden este látható a Koncz Zsuzsa-portré.

Úgy beszélget írótársaival a pódiumon, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Vámos Miklós (57) azt vallja, ha egy kolléga jót ír, az az ő "malmára is hajtja a vizet". Nem profi tévésnek, hanem profi figyelőnek tartja magát.

Kelemen Magda az 1992 decemberében indult Duna TV egyik alapító tagja, vezető zenei szerkesztője. Amikor idén februárban megkapta a televízió Nívó-díját, Cselényi László elnök azt mondta róla: "örökifjú szellemű, zenei nagyhatalom". A Duna TV zenei műsorainak nem kis részük volt abban, hogy még Sára Sándor elnöksége idején a Duna TV megkapta az UNESCO Arany Kamera-díját, amelyet a világ legjobb kulturális csatornájának ítélnek oda.

Kéthetente kedden este tízkor az ATV-n vezeti a Tetthely című bűnügyi magazint, amely szeptembertől minden héten jelentkezik. Emellett a Kálmán Olga-féle Egyenes beszéd és a Pont 7 felelős szerkesztője is. Bevállalós embernek tartja magát, aki mindig megőrzi a három lépés távolságot a bűnözőktől. Nothoff Ingriddel (37) beszélgetek.

Rendes Zoltán (33) január óta a Duna TV kreatív vezető producere, ha úgy tetszik, ő koordinálja a Duna arculatát. Rendes, aki előtte csaknem tíz évig az RTL Klubnál dolgozott, hosszú ideig krízistudósító volt - Koszovótól Afganisztánig -, inkább "kreatív műhelynek" szereti nevezni, amit csinál.

A 2005-ös londoni terrortámadás idején öt hónapos várandós kismamaként tudósította az MTV-t D. Tóth Kriszta. Három éven át a brüsszeli EU-központból jelentkezett esténként. Most a Panoráma, s ezzel párhuzamosan június 5-től heti három alkalommal a Híradó műsorvezetője is.

A Tolerancia-díjas Jobb a Fradi című filmmel, még mint diákrendező futott be, amelyet Révész János operatőrrel készített Elbert Márta iskolájában. Évek óta az M1 Provokátor című, kéthetente hétfőnként jelentkező jogvédő műsorának a műsorvezető-riportere Szirmai Norbert (26).

Ő is azok közé tartozik, aki csak ritkán látszik a képernyőn, ám mint a Duna Műhely vezetője, meghatározó szerepet tölt be a televízióban. Durst Györgyről van szó, aki jó harminc évvel ezelőtt még a Filmgyárban kezdte és megjárta a BBC-t is. Több mint tíz éve a Mészáros utcai székházban dolgozik.

A kosárfonó fiát játssza A veinhageni rózsabokrok című Darvasi László-novellából készült tévéfilmben. Balogh Zsolt rendező elmondása szerint az előválogatás után, mialatt száznyolcvan fiatal srácot nézett meg, Horváth Zoltánra (20 éves) esett a választása, hogy az abszolút főszerepet eljátssza. Olyan színészekkel dolgozott együtt a filmben, mint például Jordán Tamás, Tóth Orsi és Tóth Anita, valamint Lengyel Tamás.

Sminkesnek csakúgy, mint például szerkesztőnek vagy operatőrnek lenni azzal jár, hogy az ember soha nem kerül a képernyőre. Mégis, nélkülük nem lenne élvezhető a műsor, a riporter, a műsorvezető, vagy a meghívott vendég pedig a "kegyetlen" kamera előtt - sminkes nélkül - bizony "megnézhetné" magát.

Mészáros Antónia az ELTE bölcsészkarán végzett, közel egy éve tért viszsza Magyarországra. Az elmúlt hat évben a BBC-nél dolgozott Londonban, ahol főként dokumentumfilmeket és politikai háttérműsorokat készített. "Megtanultam a kamerát kezelni, és elvégeztem néhány túlélő tanfolyamot. A BBC külpolitikai szerkesztősége veszélyes vidékekre küldött, olykor inkognitóban.

ATV2 két munkatársa: Vági Barbara riporter és Talán Csaba operatőr Elboronálva című dokumentumfilmjét is vetítették a Párizsi Független Filmek Fesztiválján, amelyre mintegy száz alkotást hívtak meg a világ minden tájáról.