Az Európai Unió Galileo-programjának titkosított jelei miatt - a projektben egyébként részt vevő - Kína kirekesztettnek érezte magát. Ráadásul tavaly nagyszabású katonai gyakorlata hiúsult meg amiatt, hogy az Egyesült Államok a védelmi minisztériumához tartozó GPS-szolgáltatást hirtelen szüneteltette, és a műholdas rendszerre támaszkodó fegyverek használhatatlanná váltak. Az idén áprilisban így fellőtte saját globális navigációs rendszerének első szatellitjét.

Egy éve még csak találgatta a szaksajtó: valóban komoly konkurenciára számíthat a GPS, az orosz GLONASS és a befejezetlen Galileo, vagy csak blöff a kínai készülődés, amellyel csupán nagyobb befolyásra szeretne szert tenni Peking a Galileo-programban? A tavalyi év végére viszont egyértelművé vált: Kína Compass néven saját rendszert készít, amely részben a korábban már kiépített Beidou (Nagymedve) elnevezésű regionális navigációs rendszerre támaszkodik.

Ekkor már az EU - egy, a hongkongi South China Morning Postnak nyilatkozó kínai kutató szerint - megdöbbenésében megosztotta volna Pekinggel a Galileo katonai szintű vezérlő és helymeghatározó szolgáltatását, ha Kína eláll a saját rendszer kiépítésétől, ezt azonban Kína visszautasította. Április 14-én, előzetes bejelentés nélkül pedig fellőtte a Hosszú Menetelés 3-A típusú rakétájával a Compass első műholdját, amely 21 500 km-es magasságban sikeresen pályára állt. A tervek szerint a program befejeztéig, 2017-ig, 35 műholdból áll a rendszer.

A most felküldött egységgel és a korábban elkészült Beidouval 2008-ban már Kína és a szomszédos országok is használhatóan le lesznek fedve. A közeli néhány évben a GPS gazdasági fölénye a kínai becslések szerint nem törhető meg, de hosszú távon bíznak saját piacuk nagyságában. A kézenfekvő gazdasági és technológiai előnyök mellett a rendkívül precíz Compass - amelynek segítségével egy rakétalövedék egy, a Föld bármely pontján elhelyezett íróasztalt is el tud találni - politikai előnyökkel is jár. Ahogy a hongkongi lapnak nyilatkozó kutató fogalmazott: a saját idő- és helymeghatározó rendszer nemcsak függetlenséget, hanem hatalmat is jelent.

Jelenleg körülbelül 49 működő globális helyzetmeghatározó műhold van az űrben, ebből 30 GPS, 17 GLONASS, egy Galileo, plusz az új Compass. Tíz éven belül száz ilyen műhold lesz az űrben, pedig már hatvan is bőven elég lenne a tudósok szerint. A műholdak öt-hat év alatt tönkremennek, ezután űrszemétként keringenek tovább.