Pénz híján bukhat a Galileo
Drágábban és később juthat Európa saját műholdas navigációs rendszerhez - ez látszik eldőlni azután, hogy a héten eredménytelenül járt le a határidő, amelyet Brüsszel a Galileo-program nyertes konzorciumának adott a megvalósítás feltételeinek rögzítésére a programot felügyelő hatósággal. Az unió öt legnagyobb, kivétel nélkül nyugat-európai tagállamának védelmi és csúcstechnológiai iparát képviselő konzorcium - köztük az EADS-szel, a Thalesszel és a Deutsche Telekom egy cégével - azonban lényegében kihátrált az eurómilliárdos üzletből. Ennek oka: egyrészt túlságosan kockázatosnak látták a saját befektetésüket (a Galileo harminc műholdjából nekik kellene legyártaniuk, és pályára állítaniuk az utolsó huszonhatot), nem kaptak elég garanciát rá, hogy ez a használati díjakból később megtérül, nem tudtak egymás között megállapodni a részfeladatokról, ráadásul az érintett kormányok is rendre keresztbe lobbiztak a funkciókért.
Jacques Barrot, az Európai Bizottság alelnöke szerdán ismerteti Brüsszel válságjavaslatát. Elvileg a Galileo teljes leállítása is felmerülhet, de kiemelt presztízsberuházás jellege miatt ez kevéssé valószínű. Barrot az EU hírközlési tanácsa elnökének írt leveléből azonban kiderül, hogy Brüsszel igen súlyosnak látja a helyzetet: mentőövre van szükség, a csúszás és a költségnövekedés pedig elkerülhetetlennek tűnik. A késések miatt 2011-re tolódott az amerikai GPS-nél pontosabb, ráadásul kezdettől fogva polgári célú helyzet meghatározó rendszer üzembe helyezése. A konzorcium viszont 2013-as megvalósíthatóságról beszélt. A magánfinanszírozás elve most végleg megdőlhet - derült ki Michele Cercone, Barrot szóvivője szavaiból. Így viszont nem másfél-, hanem hárommilliárd eurós költséget kell az európai adófizetőknek fedezniük. (Az amerikai GPS húsz évig készült, és 12 milliárd dollárba került.) A Galileo első tesztműholdja 2005 végén, Bajkonurból indulva állt pályájára. Eredetileg csak az első négy műholdat fizette volna a közszféra. A mostani késés miatt egy kisegítő tesztműholdat kellett megrendelni, 30 millió euróért.
- Hiába elismerésre méltó az európai mérnökök teljesítménye, ha a megvalósítás bizonytalan, és nem megoldott a teljes finanszírozás - mondta Barsiné Pataky Etelka (Fidesz), a Galileo európai parlamenti jelentéstevője. Hozzátette: "A program megvalósítása magán viseli az összes gyermekbetegséget. Sem a jogi kereteink, sem a finanszírozás megszokott módja nem alkalmas egy ilyen nagy ívű program megvalósítására. Ha szükséges, alternatív megoldás is szóba jöhet. Az EP a programra közel egymilliárd eurót szavazott meg az unió hétéves költségvetésében. Ez az összeg január elsejétől rendelkezésre áll, de az EP csak meggyőző garanciák esetén kész a finanszírozást megnyitni."
