A dokumentum szerint legyen szó az amazonasi erdőkről, a Himalája gleccsereiről, a bengáli tigrisről, vagy az Ausztrália partjai mentén húzódó Nagy-korallzátonyról - ezek mind-mind veszélybe kerülhetnek.

A jelentés a Föld fenyegetett természeti csodái közül 10 régiót, vagy állatfajt sorol fel. Így például az amazonasi erdők 30-60 százaléka alakulhat át szavannává a klímaváltozás miatt, miközben ez a régió a földi élet egyik legfőbb kincsestára (40 ezer növényfajnak és 427 emlősállatfajnak ad otthont). A légkör felmelegedése veszélyezteti a  chilei és argentínai Valdivian-erdőséget is, ahol az Alerce nevű, nagyon ritka, s akár 3 ezer évet is megélő fa egyedei találhatók.

A fenyegetett természeti kincsek listáján helyet kapott a Mexikó és az Egyesült Államok közötti Chihuahua-sivatag, a maga mintegy 3500 fajta növényével, s különleges állataival. A felmelegedés veszélyezteti az ausztráliai Nagy-korallzátonyt, mert az óceán hőmérsékletének növekedése miatt a korallok kifehérednek és fokozatosan elpusztulnak.

A WWF szerint hasonlóan fenyegetett helyzetben van az egyik tengeri teknősfajta, de például potenciális áldozattá válhatnak az Alaszka környéki lazacok is. (Az északi sarkvidéken egyébként a felmelegedés eleve kétszer gyorsabb, mint a Föld más régióiban.)

Ázsiából többek között a világ legnagyobb mangroveerdő-övezete, az India és Banglades közötti Sundarbans került a veszélyeztetett természeti kincsek listájára (itt él például a bengáli tigris), illetve Kínában a Jangce folyó felső része, amely a pandák egyik utolsó élettere.

A Himalájában - ahol a sarkvidékektől eltekintve a világ legnagyobb gleccserkoncentrációja található - a WWF szerint a jég felgyorsult ütemben olvadhat el, komoly változásokat okozva az egész régióban. A természetvédelmi szervezet ugyancsak veszélyeztetett övezetnek minősítette Afrika keleti partvidékének erdőségeit, Kenyától Tanzánián át Mozambikig.

A jelentés nyilvánosságra hozatalát nyilván amiatt időzítették mostanra, mert ezen a héten tartja záró, összegző ülését Brüsszelben a világ vezető klímatudósait tömörítő nemzetközi szervezet, a GIEC munkacsoportja.

A csoport a tervek szerint pénteken hozza nyilvánosságra a politikai döntéshozóknak, az államok kormányainak szánt jelentését arról, hogy az éghajlat átalakulása milyen következményekkel jár majd, s a kiszivárogtatott részletek elég vészjóslóak.

Így például valószínűsíthető, hogy 2080-ra - a különböző forgatókönyvek szerint - 1,1-3,2 milliárd ember szenved majd vízhiánytól, emellett terjedni fognak a trópusi betegségek (a gyengén fejlett térségekben például már 2020-ig 2-5 százalékkal nő a hasmenéses esetek száma), s a szárazságok miatt Afrikában és Ázsiában csökken majd a mezőgazdasági termelés. Mindez egyes térségekben a jelenlegi életmód megváltoztatásának kényszerével, tömeges lakóhelyelhagyással járhat.

(MTI)