A 2007-es, a Magyar Közlönyben olvasható jogalkotási programban ugyanis nyoma sincs. Pedig a korábbi pénzügyminisztériumi nyilatkozatok szerint ezermilliárd forintnyi ilyen pénz van külföldön, így a tízszázalékos adóval tízmilliárdos bevételre tehetne szert az államkincstár.

Az eredeti javaslat szerint a külföldön tartott összegeket mindöszsze tízszázalékos adóteher mellett lehetett volna egy hazai pénzintézeten keresztül Magyarországra juttatni. Mégpedig úgy, hogy a pénz tulajdonosa megőrizte volna anonimitását a hazai hatóságok előtt. A névtelenség állapotából pedig csak akkor kellett volna kilépni, ha az adóhatóság - például egy vagyonosodási vizsgálat kapcsán - bukkan az összegre, és firtatja annak forrását. Ekkor az adózónak csupán azt kellett volna igazolnia az ügyletet lebonyolító bank papírjával, hogy "amnesztiás pénzről" van szó.

Úgy látszik azonban, hogy a jogszabály terve kockázatai miatt került parkolópályára. Úgy tudjuk, az első változatot pénzmosási szempontból veszélyesnek találták: teljes inkognitó mellett lehetett volna feketén, esetleg illegális tevékenység folytán keletkező pénzeket Magyarországon tisztára mosni. Az pedig szakértők szerint kérdéses, hogy a jövőben készíthető-e egyáltalán olyan jogszabály, amely biztonsággal kiszűri a feketepénzeket.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy aki haza akarja hozni a külföldön tárolt, esetleg le nem adózott jövedelmét, az - ha elég nagy összegről van szó - ezt más úton-módon is megteheti ma: például offshore cégeken keresztül.