Mérhetetlenül fontosak a rászorultak
Az első Gyurcsány-kormány 2005 novemberében kért fel szociálpolitikában jártas szakembereket, hogy készítsenek tervet arra, hogyan lehet rövid távon megfékezni, hosszabb távon fölszámolni a gyermekszegénységet. A program 2006 márciusában el is készült. A szegénység elleni küzdelmet nehezíti azonban, hogy nincs olyan adatbázis, amelyből pontosan ki lehetne mutatni, hogy kinek van valóban szüksége az állami támogatásra. A program elfogadása óta ugyanakkor három állami óriásprojekt - az egészségügy átalakítása, a felsőoktatási részhozzájárulás és a gázáremelés kompenzációja - is a rászorultak "kimenekítésére", külön támogatására épül.
Kérdés, hogy lehetséges-e a pontos célzás, a valóban rászorultak támogatása. A felmérések szerint például legalább félmillióan vannak úgy minimálbérre bejelentve, hogy valójában esetenként ennek a három-négyszeresét is megkeresik. Ők papíron rászorultak. Valójában korántsem biztos, hogy azok.
Mindezek miatt Darvas Ágnes szociológus, a program egyik kidolgozója a "csoportos célzást" javasolja. Abból indulnak ki, hogy a szegénység, de legalábbis a rászorultság valószínűsége 60-70 százalékos a három- vagy többgyermekes családoknál, ennél több gyerek esetén ez az arány már 80 százalék. Szinte biztos, hogy ide tartoznak a gyereküket egyedül nevelők, és az idősek nagy része is. A szociológus szerint az általuk kidolgozott program (olvasható a www.gyermekszegenyseg.hu honlapon) célja az, hogy aki szegény családba születik, ne kényszerüljön maga is örökkön szegénységben élni. Ehhez erre az évre és jövőre összesen 80 milliárd forintot reméltek a költségvetésből. Nem tudni, összejön-e ekkora összeg, de Darvas Ágnes jelzi, hogy a családi pótlékot indexálják, a bölcsődei és a csoportos napközis ellátás normatívájának összege az idén már emelkedik, ez pedig javíthatja még a szülők foglalkoztathatóságát is. Darvas szerint az ez ügyben ténykedők felelőssége azért is jelentős, mert a gyerekek 5-6 százaléka mély szegénységben, tehát teljes reménytelenségben él, családjuk számára a napi élelem biztosítása is gondot jelent. A gyerekes családok tizenöt százalékában a felnőtteknek nincs semmilyen kimutatható keresetük. Segélyeken és alkalmi munkákból élnek. A szociológus bízik abban, hogy a költségvetésen kívül uniós összegeket is fordíthatnak a szegénység elleni küzdelemre.
Ferge Zsuzsa, akit a miniszterelnök kért föl e program koordinálására, azt mondja, hogy a tervek már készen állnak, és már a maguk sikerének is tekinthetik, hogy vizitdíjat az eredetileg tervezett 6 éves kor helyett 18 éves korig nem kell fizetni. Ferge szerint fontos, hogy a társadalom az elkerülhetetlen reformokat a lehető legkisebb áldozatok árán élje meg, és úgy is érzi, hogy a "landolás" a vártnál kevésbé lesz megrázó.
A rászorultság pontos megállapítása mindemellett fontos volna, már csak azért is, mert az a pénz, amit rosszul célozva a viszonylag jobb módúaknak adnak, "életet menthetne" a valóban szegényeknél. A vizitdíj alól például becslések szerint úgy négymillió ember mentesül, holott "csak" hárommillió szegényről szoktunk beszélni. Idetartozik a rászorultsági elv veszélye is: a szegénységi csapda "megásása". Egy-két ezer forintos keresetemelkedéssel jóval nagyobb összegű segélyektől lehet elesni, ha valaki éppen túlbukik egy jövedelmi határon. Ezért sokan inkább lemondanak arról, hogy fokozatosan kiemelkedjenek a legalacsonyabb keresetűek közül. Így viszont egy egyébként kedvezőtlen társadalmi pozícióhoz rögzítik magukat.
A rászorultság pontos mérése összefügg a feketegazdaság kifehérítésével Kovárik Erzsébet kormánybiztos szerint. Ma ugyanis az APEH nem tudja felmérni: ki és hányféle jogcímen kap támogatást. Továbbá, ha egy új adórendszerben minden jövedelem kötelezően bevallandó lenne, akkor válna igazán ellenőrizhetővé, hogy ki a valóban rászorult. Ehhez idő kell. Addig sok függ az önkormányzatoktól és a jegyzőktől, akik helyben jobban ellenőrizhetik az adóforintok felhasználását. A kormánybiztos állítja, hogy a gyermekszegénység elleni program, amelyet inkább gyermekesélynek nevezne, már az idén lendületet kaphat, hiszen az Új Magyarország terv "Beruházás a jövőbe" című fejezete jelentős összegeket szán rá. A tárcák szegénységellenes programjainak hatékonyságát egy uniós indikátor alapján ténykedő monitoring bizottság méri majd, amelyben a kormány képviselői mellett helyet kapnának az önkormányzatok, a civil és a szakmai szervezetek is.
