Egyelőre alig tudni valamit a lobbistákról
Egyelőre alig tudni valamit arról, hogy miként működik a szeptember óta hatályos lobbitörvény. Úgy tűnik, még a szakma is elég keveset tud, hiszen Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke szintén csak kérdéseket fogalmaz meg. "A nagy gyógyszergyárak és -forgalmazók állítólag komoly lobbierőt képviselnek, és ezt a komoly erőt is latba vetve azon munkálkodtak, hogy a számukra a lehető legtöbbet hozzák ki a gyógyszer-gazdaságossági törvényből" - írta lapunknak. "Állítólag a kormány más intézkedései ellen is többen komoly erővel lobbiznak. Ha ez valóban így van, miért nem nyújtott be egyetlen közhatalmi döntést hozó szerv sem az IRM Igazságügyi Hivatalához jelentést arról, hogy folyt-e lobbitevékenység náluk?" - kérdezi Morenth. Érdemi munkáról egyébként a lobbistaként bejegyzett szervezetek és személyek is alig adtak számot. "A törvény egyelőre önmaga paródiáját adja elő" - tartja Morenth.
Még korai a lobbitörvény működéséről véleményt nyilvánítani - véli Lékó Zoltán, az igazságügyi és rendészeti tárca főosztályvezetője. A hivatásos érdekérvényesítők munkájáról valóban alig van érdemi adat, ám ennek magyarázata az, hogy a törvény szeptemberi hatálybalépése előtt megkezdett tevékenységről senkinek nem kell számot adnia. Így valószínű, hogy például a költségvetéssel vagy az egészségügyi reformmal kapcsolatos lobbitevékenységnek később sem lesz nyoma. Az októberben benyújtott jelentések ezért "üresek", ám Lékó szerint január végén már bizonyosan több információ lesz. Ha pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogszabályt módosítani kell, a tárca nem zárkózik el a korrekciótól. A szakmai szövetségek és más érdekképviseletek tevékenysége viszont nem tartozik a lobbitörvény hatálya alá - tette hozzá a főosztályvezető -, ezért például arról, ha valamely ágazat saját képviselői útján lép fel a kormánynál egy törvénymódosítás ellen, továbbra sem kell beszámolni.
Jelenleg nyolcvan lobbista és tizenhat lobbiszervezet szerepel az Igazságügyi Hivatal nyilvántartásában, s körülbelül ugyanennyien várnak az igazolvány kiállítására - tájékoztatott Hatvani Erzsébet főigazgató. Szeptemberben azonban még jóval kevesebben voltak, így az első - csupán egy hónapról szóló "negyedéves" - jelentést mindössze húsz lobbistának kellett benyújtania. Egyébként eddig az érdekérvényesítők ellen panasz sem érkezett. Érdemi tevékenységről mindössze ketten számoltak be. Egyikük a jelzálog-biztosítás bevezetését igyekezett elérni, és ennek érdekében a PSZÁF-fal és a PM-mel lépett kapcsolatba, a másik hivatásos kijáró pedig egy kormányzati vezetőt igyekezett összehozni egy spanyol tulajdonú cég képviselőivel. Ez utóbbi lobbista azt viszont - a gyógyszerkassza óriási hiánya miatt - kilátástalannak találta, hogy bizonyos gyógyászati segédeszközöket megtartsanak a támogatott eszközök között, és nem is vállalta az erre irányuló megbízást.
A lobbitörvény korlátozott körre, kizárólag a közhatalmi döntések befolyásolását célzó üzletszerű tevékenységre terjed ki, ezért az érdekérvényesítés jelentős területeken továbbra is kevésbé szabályozott keretek között folyhat. A tárcák belső utasítást készítettek, amelyben meghatározták, hogy a hivatásos lobbistákat kik és milyen szabályok szerint fogadhatják, ám az kevésbé követhető, ha jelentős befektetői körök közvetlenül igyekeznek befolyásolni, például kormánytagokat. A nagyobb multik egyébként is hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket gazdasági súlyuk latba vetésével, illetve személyes kapcsolataikon keresztül, mint ismeretlen lobbisták bevonásával. Ilyesmire a közelmúltban is akadt példa, amikor az Audi kedvéért átszabták az adózási szabályokat. Szögezzük le mindjárt azt is, hogy ez nem törvénysértő.
