A szeptemberi-októberi utcai erőszak sokkhatása egyre több formában vált ki közeledést jobb és baloldali értelmiségiek és művészek között. Az utóbbi hetekben létrejött például a Szeretem Magyarországot Klub, amelynek tagságában a politikai paletta különböző oldalán álló értelmiségiek bukkannak fel. A megosztottság elleni akciójukhoz érkezett huszonötezer képeslapot december 15-től az Erzsébet téri volt buszpályaudvar épületében ki is állítják. Az egyik szervező, Geszti Péter elmondta, hogy reményei szerint olyan hangulat alakul ki, mint a rendszerváltozás utáni években, amikor az emberek keresték a civil létezés lehetőségét, amikor és jog és lehetőség lett kijönni a korábbi hibernált állapotból. Geszti szerint az emberek többsége úgy érzi, az ilyen fokú szembenállást már nem lehet elviselni: „bárhol, bármilyen összetételű társaságban megfordultam, az derült ki, hogy már senki nem szeret tömegrendezvényre járni.”

Megszületett a Magyarország-dal új változata is, amelyben a korábban a Fidesz-rendezvények tribünjein vagy színpadain megjelent Keresztes Ildikó, Váczi Eszter, Szikora Róbert, Balázs Fecó együtt énekel többek között az inkább baloldali és liberális érzelmű Zoránnal és Bródy Jánossal. Geszti elképzelhetőnek tartja, hogy némelyek ezért kritikát kaphatnak politikai köröktől, de „ha így történik, lesz okuk megvédeni önmagukat.”

Kovács „Kokó” István – mint lapunknak elmondja - már kapott is bírálatot a jobboldalról, de hozzátette: „attól, hogy kiemelkedő gazdasági szakemberekkel, művészekkel vállaltam a közösséget, jelezve, hogy a békés többség én vagyok, még nem lettem sem liberális, sem baloldali, sem kevésbé jobboldali. „Elítélem a hazugságot, az erőszakot, akkor is ha tüntetés, akkor is, ha rendőri reakció. Azt pedig a két oldal egyetlen politikusa sem akarhatja, hogy az ország megosztott legyen. Nekem már annyira csömöröm van a politikától, hogy az új, nyugalmat óhajtó kezdeményezéseket, a gyógyulás útjának tekintem” – jelentette ki az ökölvívó olimpiai bajnok.

A békülékenység odáig „fajult”, hogy a Terror Háza ötletmestere, Fábry Sándor azzal hívta fel Geszti Pétert, hogy szervezzenek egy klubot, ahol jobb és baloldali értelmiségiek vitatkozhatnának.

Ugyanebben a szellemben december 23-án a budapesti Kálvin téri aluljáróban az Akkord című koncerten számos művész nyilvánítja ki, hogy erőszakmentes, „élhetőbb és nyugodtabb, biztonságosabb és szolidárisabb, azaz kulturáltabb városban szeretne élni.” Az egyik szervező, Mécs Imre szocialista képviselő felesége, Magyar Fruzsina dramaturg elmondta, hogy színházi emberek próbálják így gyógyítani a várost: Básti Juli, Cserhalmi György, Dévai Nagy Kamilla, Hernádi Judit, Hegedűs D. Géza, Hirtling István, Igó Éva, Kaszás Attila, Kováts Kriszta, Kulka János, Kútvölgyi Erzsébet, Novák Péter, Seress Zoltán, Udvaros Dorottya és Verebes István.

Az „új idők új dalaira” utalhat az a néhány gondolat is, amelyet Solymosi Frigyes mondott nemrég a Klub Rádiónak. Az igencsak konzervatív Professzorok Batthyány Körének (PBK) tagja ugyanis kijelentette: a Fidesznek változtatnia kell politikai magatartásán az ország és saját hosszú távú érdekében. Az akadémikus úgy látja, lassan zajlott le az MSZP „szociáldemokratizálódása”, a régi állampárt funkcionárusai sokáig voltak pozícióban, és szerinte ez okozhatta, hogy a jobboldal a nemzeti jelképek használatával határolódott el tőlük. Most már túl lehetne lépni ezen – mondta a professzor, mert a jelenlegi kormánytagok már nem voltak az MSZMP vezetői személyiségei, legfeljebb KISZ-esek. Szerinte a jobb oldalnak tudomásul kell vennie, hogy a régi MSZMP-s káderek már nincsenek porondon, be kell fejezni a háborúzást.

A PBK elnöke, Náray-Szabó Gábor is azt mondja, „megosztott népnek nincs jövője Európában”. Ezért ő már csatlakozott az Országos Civil Fórumhoz. Ugyanakkor magánvéleményként hozzátette, hogy a hazugsággal nincs kiegyezés. Arra a felvetésre, hogy nem hazugság-e egy olyan mondat, hogy „én még sohasem hazudtam”, Náray-Szabó azt felelte, jó lenne, ha mindkét oldal önmagán kezdené a lelkiismeret-vizsgálatot.

Somogyi Zoltán: A művészvilágban megjelentek a nyugatias értékek

A politológus is elmozdulást érzékel az elmúlt hetek közhangulatához képest. Somogyi Zoltán szerint különböző pártállású, eltérő ideológiát képviselő értelmiségiek összefogása a szélsőségesekkel szemben természetes egy parlamentáris rendszerben. A különbség Magyarország és a nyugat-európai demokráciák többsége között az, hogy ott az egymással szembenálló demokratikus pártok is összezárnak a szélsőségesekkel szemben. Az értelmiségiek, művészek összefogása azt mutatja, hogy a pártpolitikához képest a művészvilágban már  megjelent ez a nyugatias érték- és érzésvilág. Figyelemreméltó – véli a Political Capital igazgatója, hogy az eddig a pártok mögött szorosan felsorakozó, a pártok szembenállását pontosan tükröző táborokból sokan kiléptek az elmúlt időszakban.

A pártpolitika a szélsőségek felé még nem zárt be minden kaput.

Ennek fő oka, hogy mindkét oldal vezető politikusa érdekeltnek tartja magát az éles konfliktusban. Nem segíti a békülést az orbáni „egy a tábor, egy a zászló” elvére alapozott stratégia sem. Ez egy táborba viszi a Fideszt olyanokkal, akik miatt szinte lehetetlenné válik a párt hatalomra kerülése, illetve a másik oldalt is "egy táborba és egy zászló alá" szervezi, ami szintén nem kedvez a Fidesznek.

Fábry Sándor