Szili Katalinnak a választói elé kell járulnia, de úgy érzi, most nehezen tud a szemükbe nézni. Valóban, vannak az életben nagyon nehéz pillanatok.

Sose hittem, hogy valaha ilyeneket kell leírnom (ha tetszik: leszek bátor leírni) egy Csoóri Sándor nevezetű költő szövegéről. Csoórinak valaha áhítatos tisztelője voltam, költői és esszéírói életművét ma is a magyar irodalom élvonalába tartozónak vélem, s elévülhetetlennek gondolom (zömmel a rendszerváltozás előtt és annak során szerzett) közéleti érdemeit is.

A Nagy Imre-kivégzés évfordulójának előestéjére, június 15-re közös imára és beszélgetésre hívja a parlamenti pártok elnökeit, így Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort is a mártír miniszterelnök unokája, Jánosi Katalin.

Az egyetlen ember Közép-Európában, akinek sikerült a XIX. században: ezzel az indoklással kapta meg egy amerikai egyetem ösztöndíját Király Béla annak idején, hogy a világ nagy politikusairól szóló sorozatban monográfiát írjon Deák Ferencről.

Valami megváltozott március 15-én. Miután a "forradalom" érdeklődés hiányában elmaradt, a belpolitika akár vissza is térhet lassacskán a rendes kerékvágásba. Kérdés, hogy a kormányzat mire készül e kedvezőbb helyzetben.

Egyikük (a hetvenes évektől) az építőtáborokat, másikuk a (hatvanas évtized közepétől) a klubokat járta. Egyikük a cizellált, barokkos (vagy barakkos?) szójátékra épülő nagyvárosi, a másik a bumfordibb, testesebb humor képviselője.

Navracsics Tibor a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta a hét végén, hogy szükség van párbeszédre az MSZP-vel, az SZDSZ-szel, akár a kormánytagokkal is. De Gyurcsány Ferenccel nem. Egyúttal elismerte, hogy ebben vita van közte és Orbán Viktor között, aki viszont azt mondja: az MSZP és az SZDSZ azzal, hogy kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, "vele közösen vállalta a felelősséget a politikai hazugságokban".

Emberek jönnek, mennek - így konstatálta egy fórumozó a Szeretem Magyarországot Klub honlapján, amikor hallotta a hírt: öten kiléptek az egyesületből.

Színészek, zenekarok, operaénekesek, táncművészek és költők adnak műsort holnap délután, Budapesten a Kálvin téri aluljáróban. A rendezvény díszlettervezője Horgas Péter.

Az együttműködés fogalma egyre gyakrabban jelenik meg a politikai közbeszédben. Érdemes szólni hiányának okáról és megvalósulása hatásairól is.

Fábry Sándor azt ajánlotta Geszti Péternek, hogy hozzanak létre egy értelmiségi vitaklubot. A Szeretem Magyarországot mozgalmához huszonötezer képeslap érkezett. Erőszakellenes koncert lesz a Kálvin téren, kiegyezést sürget a Professzorok Batthyány Köre. Mintha valami megmozdulna.

A kormányfő a sajnálatos őszi események után megüzenhette volna legfontosabb ellenfelének: aki utcai erőszakra tüzeli az embereket, vagy nem akarja, hogy Magyarország megkaphassa az uniós ezermilliárdokat, azzal nem áll szóba. Ehelyett egyfolytában tárgyalásba kergetné a Fideszt.

A miniszterelnök a munkaerő-piac nyitásáról egyeztetésre invitálja a parlamenti pártok elnökeit - köztük Orbán Viktort, a Fidesz elnökét -, frakcióvezetőit, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának soros elnökeit, valamint az Országgyűlés gazdasági, foglalkoztatási és integrációs bizottságának elnökeit.

A zsúfolt programra való tekintettel a miniszterelnök nem december 10-én, hanem január első felében találkozna Magyarország európai parlamenti képviselőivel. Az új időpontban várhatóan ott lesznek az MSZP, az SZDSZ és az MDF küldöttei.

Rossz idők jártak ezen az őszön a politikai jósokra, meg a jóslatokra. Csaknem két hónapon keresztül a legnagyobb bravúrok közé tartozott még annak eltalálása is, hogy mit hozhat a közelgő hétvége. E zavaros és a hazai közéletben szokatlanul hosszadalmasra elhúzódott hangoskodás során meghonosodott militarista szóhasználatot elfogadva mégis úgy sejtjük, hogy a közeljövőben - talán négy-öt hónapig is - a fegyverszünet lesz a jellemző állapot. A felek nem kötöttek békét, nem szereltek le, nem teremtettek új, a küzdők által kölcsönösen elfogadott szabályokat, hanem visszavonultak a politikai harci díszletek mögé és a kedvezőbb alkalom eljövetelére várnak. Az alábbiakban megkíséreljük felvázolni a novemberi megnyugvás eddigi hetei nyomán körvonalazódó stratégiák fantomképeit, egyúttal azt is találgatva, hogy vajon mit tanulhattak a felek e zűrös ősz fordulataiból.

1988. június 27-én, az erdélyi falurombolás elleni tüntetés volt az első, százezres tömeget megmozgató demonstráció Magyarországon 1956 után. A határon túli magyarok ügye a rendszerváltás egyik fontos, de a vitákon kívül álló témája maradt. Úgy tűnt, a színre lépő politikai erők között és támogatóik körében nincs lényeges különbség e téren.

Ha úgy vesszük, nem történt semmi különös - eddig is elvoltak, és nyilván ezután is ellesznek valahogy az Európai Parlament magyar tagjai anélkül, hogy lépten-nyomon testületileg körülülnék az asztalt az éppen hivatalban lévő miniszterelnökkel.

Nem vesznek részt a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett találkozón a Fidesz EP-képviselői, mert szerintük látszategyeztetésről van szó.