Bayer József, az MTA Politikai Tudományok Intézetének igazgatója arról szólt: az, hogy hivatalban lévő kormány most először maradt hatalmon két, egymást követő választás után, nem jelenti automatikusan a demokratikus rendszer megszilárdulását. Leszögezte: a politikai hatalom számára legitimitást teremtő szerepe kizárólag a parlamenti választásoknak van. A vesztes fél magatartásába "belefér ugyan a delegitimizációs játék", de ez nem teszi a kormányt illegitimmé. Úgy látja ugyanakkor, hogy az önkormányzati választások után kiegyensúlyozottabbá vált erőviszonyok megteremthetik a párbeszéd esélyét.

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke szerint az önkormányzati választás eredménye valóban nem vonja kétségbe a kormány legitimitását, de új politikai környezet jött létre. Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója szerint az MSZP nagyon gyorsan "ledolgozta" a választásokon és utána mutatott magas népszerűségét, amely mára történelmi mélypontra süllyedt. És csökkent a Gyurcsány Ferenc iránti rajongás mértéke is.

Karácsony Gergely, a Medián kutatásvezetője arról beszélt, hogy a pártrendszer koncentrációja 2002 óta nem folytatódott tovább. A gazdasági elégedettség nem játszott döntő szerepet az eredményben, holott a nagy pártok a szavazók "pénztárcájának" üzentek. Sem a "dübörgő gazdaság", sem a "rosszabbul élünk, mint négy éve" szlogen nem hatott. Szerinte az SZDSZ és az MDF jobb szereplésének oka részben az volt, hogy sikerült demonstrálniuk az "ideológiai elkülönülést".

Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet vezetője szerint reformkényszer van. Gazsó Ferenc, az MTA Politikai Tudományok Intézetének kutatója erre válaszul azt mondta: nem reformkényszer van, hanem reformdiktatúra. A társadalmi folyamatok kezelésére a mostani pártrendszer funkcionálisan alkalmatlan, s inkább gerjeszti a konfliktusokat, semmint megoldaná azokat. Lehet, hogy a közgazdasági elit számított a mostani folyamatokra, sőt tudott is róluk, de az "átlagember" nem.

A magas népszerûség is csökkenhet mélypontra Kurucz Árpád